Illusztráció: pixabay.com

A legtöbb végzős az elmúlt másfél évben szinte nem ült iskolapadban. A közoktatási tanulmányokat lezáró vizsgák eltörlése ezért logikus lépésnek tűnik, aminek a legtöbb diák örül. A kevésbé hatékony távoktatás mellett azonban az érettségizőket a felnőtté válás szertartásaitól is megfosztotta a járvány – vélekednek a komáromi gimnázium és ipari szakközépiskola igazgatói, akik szerint a diákokat nem éri hátrány az érettségi eltörlése miatt.

Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója szerint korai lépés volt az érettségik idei eltörlése, hiszen a negyedik évfolyam – ahol a járványhelyzet megengedte – járhatott iskolába.

„A végzősök részt vehettek a jelenléti oktatásban, de érettségire már nem engedi őket a miniszter, ezt furcsállom”

– mutatott rá. Azt viszont elismerte, helyesen döntött az oktatásügyi miniszter abból a szempontból, hogy hat héttel az esedékes érettségik előtt, egy kormányválság közepén, nem hagyta kétségek között a diákokat. 

Az érettségi eltörlésében két kiskaput is hagyott a miniszter – vélekedett.

„Átlagolni fogunk, de akinek nem felel meg az így szerzett érdemjegy, az mehet szóbelizni. A másik kiskapu, hogy a diákok április 31-ig eldönthetik még, szeretnének-e ötödik és hatodik tantárgyból érettségizni”.

Mint mondta, a magyar iskolákban jellemzően van ötödik, hatodik választott tantárgy is, amiből a diákok érettségiznek. A szlovák diákok számára kötelező két tantárgy, a szlovák és idegen nyelv mellé a magyar tanulóknak kötelező még a magyar is. De ha valaki orvosi, vagy jogi karra készül, akkor óhatatlanul készülnie kell még biológiából, kémiából, vagy történelemből és társadalomismeretből is, mert közben tanul a felvételire is – magyarázta. „Négy tantárgyból átlagolom, de ha nem adja vissza az ötödiket, akkor kötelező abból is érettségit tenni” – jegyezte meg. Hozzátette, Gröhling abban is korrekt volt, hogy az 1,5-ös átlagnál lefelé kell kerekíteni, tehát a diák két érdemjegy határán a jobb jegyet kapja.

A Selye János Gimnáziumnak tavaly 124 végzőse volt, abból csupán ketten nem fogadták el az ajánlott jegyet, és szóbeliztek – tudtuk meg. 

Vetter János, az Ipari Szakközépiskola igazgatója szerint a szakközépiskolai érettségik éppen úgy zajlanak, mint a gimnáziumban. „Annyi különbséggel, hogy a szóbeliket megelőzi egy szakmai rész, amelynek van egy gyakorlati része is. Az április végére tervezett gyakorlati érettségi elmarad, és az érettségi szakmai része is, ahol viszont a szaktantárgyakból állítjuk össze a kérdéssorokat. Ennek helyettesítésére, a tavalyihoz hasonlóan aritmetikai átlagot számolunk” – mondta.

A magyar, szlovák és egy idegen nyelv esetében egyértelmű, hogy az év végi jegyeket veszik figyelembe. „A szaktantárgyak esetében szaktól függően akár 8-10 tantárgy is lehet, aminek az átlagából megszületik majd az ajánlott jegy. Tekintve, hogy akadnak olyan szaktantárgyak, amelyek csak egyes évfolyamokban vannak, így mindenképpen szélesebb palettából számoljuk ki az átlagot” – magyarázta. A közel 130 diákból tavaly mindössze egy élt a szóbeli érettségi lehetőségével – mondta.

Az ipari igazgatója szerint a diákoknál most egyértelműen a pillanatnyi öröm van túlsúlyban.

„Ez természetes. Hosszabb távon viszont úgy gondolom, veszítenek azzal, hogy a járvány miatt elesnek azoktól az élményektől, melyek az érettségizett diákoknak emlékként hosszú időre megmaradnak. Valahogy úgy van ez, mint a kötelező sorkatonaság. Senki sem ment örömmel arra a két évre, de utána 40 évig mesélt róla, hogy micsoda élményei voltak”

– fogalmazott. Vetter szerint káros hatása nem lesz annak, hogy eltörölték az érettségit, mert ez inkább csak egy szimbolikus rítus. 

A gimnázium igazgatója szintén nem tart attól, hogy az elmaradt érettségiknek különösen káros hatása lenne, sőt, a gyerekek nagy többsége érthetően örül is neki. „Ami viszont biztosan káros, hogy elmaradtak azok a szertartások, amelyek a felnőtté válást szimbolizálják. Most csak abban bízhatunk, hogy úgy, mint tavaly, június végén talán elballaghatnak” – nyilatkozta. 

A távoktatással kapcsolatban úgy fogalmazott, az online oktatás egy kényszer, és hosszú távon zsákutca.

„Megjelent a karanténfáradtság, ismert a Zoom-fáradtság, sőt, ezeket a gyerekeket már a „zoombi” generáció kifejezéssel illetik”

– mutatott rá Andruskó, aki szerint a négy fal közé zárt diákoknak nem egyszerű a helyzetük. 

Vetter János szerint a távoktatással is lehet ugyan eredményeket elérni, de távol van attól, amit a jelenléti oktatásnál el lehet érni. Főleg ilyen megszakítások nélküli hosszú időn keresztül. „A diákok motiválatlanabbak ennyi idő után. Hiányzik az életük azon szociális része, ami a középiskolai élet fontos eleme, amit az iskola biztosított az iskolatársakkal, kirándulásokkal, színházlátogatásokkal” – vélekedett.

Kérdésünkre megerősítette, buktatni lehet a diákokat, akár a végzősöket is. „Ha nagyon rossz a hozzáállása és elpuskázza ezt a jó lehetőséget, hogy érettségi bizonyítványt kaphat érettségi nélkül, és bukásra áll, akkor bizony a negyedikes is megbukhat, és szeptemberben már osztálytermi érettségit kell tennie. De ez érvényes a többi három évfolyamra is, bárki megbukhat. 

Az igazgatók szerint a továbbtanulást sem befolyásolja, hogy eltörölték az érettségit, hiszen az egyetemek is online térben oktatnak, tisztában vannak a jelenlegi helyzettel.

A Selye János Gimnázium diákjainak mintegy 15-20 százaléka Csehországba, hagyományosan a prágai és brünni egyetemekre megy továbbtanulni. A Selye János Egyetemre 10 százalék jelentkezik. A végzős diákok 40-50 százaléka tanul tovább szlovák egyetemen, de egyre inkább jellemző, hogy nyugat-európai egyetemekre is jelentkeznek. 

Magyarországra a komáromi gimnazisták jelentős része, mintegy 30-40 százaléka szokott jelentkezni. Andruskó Imre kiemelte, idén is elfogadják Magyarországon emelt szintű érettségiként az idegen nyelvből tett (B2-es) érettségit. „A diáknak nem kell bejelentkeznie tehát emelt szintű érettségire, ha olyan felsőoktatási intézménybe jelentkezik, ahol az a követelmény, hogy a jelentkezőknek egy emelt szintű érettségivel kell rendelkezniük. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének közbenjárásával már megkaptuk a döntést, hogy idén is így lesz” – hangsúlyozta.