A lévai Szent József-templom és a kolostor épülete az egyik legrégebbi építmény a járási székhelyen. A közel háromszáz év alatt több egyházi rend központja volt a barokk stílusú kolostor és számos történelmi mozzanat fűződött hozzá. Különös története sorsfordítókkal és tragédiákkal teli. Ezek közé az események közé tartozik a hetvenöt évvel ezelőtti tűzvész is.
1946. április elseje szeles tavaszi nap volt. A piarista kolostor zsindelytetője alatt két munkás az épület tetőzetét javította. Ebédidő előtt még megrakták a tüzet a tetőtérben található és a munkafolyamatot segítő kályhában, majd elhagyták a helyszínt.
Az erős szélnek köszönhetően a kályhából kipattanó parázs meggyújtotta a tetőszerkezetet. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a tűzvész gyorsan átterjedt a szomszédos házak tetőterére.
Mi több, a szél az izzó parazsat a jóval messzebb található Oroszlán Szálló tetőzetére is elfújta, sőt, a Honvéd utcában is kárt okozott. A kolostorral egyetemben tizenkét ház sérült meg a tűzvészben – mesélte a Felvidék.ma-nak Vincze László, a Nyitrai Állami Levéltár lévai fiókintézményének levéltárosa.
Mint a szakember hozzátette: jelentős kiterjedésű tüzet okozott a felügyelet nélkül hagyott kályha. A helyi tűzoltók mellett Nyitráról, Verebélyről, Aranyosmarótról, Újbányáról, Zsarnóról, valamint Selmecbányáról, Körmöcbányáról, Nagysurányból, illetve Érsekújvárból érkező tűzoltók segítették annak megfékezését.
Közel négy órán keresztül oltották a tüzet, a tűzvész által okozott kár értéke meghaladta a hárommillió csehszlovák koronát. A tettesek még aznap jelentkeztek az illetékes szerveknél, s meg is kapták méltó büntetésüket, börtönbe kerültek.
Jelentős kárt és pusztulást okozott a tűzvész
A legnagyobb károkat a barokk kolostor és a templom szenvedte el. A torony leégett, a mennyezet beszakadt, a templom falai berepedeztek, az oltár szétesett, a harangok tönkrementek. Jelentős kár érte a kolostor könyvtárát is.
A tűzvész martalékává vált számos kiadvány, köztük egyedi régi kötetek is – vázolta fel a történteket a levéltáros.
A felújítási munkálatok a következő évben kezdődtek el, amikor is a kolostor a Getszemáni Vigasztaló Testvérek Kongregációjának birtokába került. A szerzetestestvérek gondoskodtak az épület befedéséről, a templom rendbetételéről, kifestéséről. A torony új kupolát és keresztet kapott, ám a harangok már nem tértek vissza.
Rendek jöttek, s mentek, a kolostor épülete maradt
Lévára 1675-ben a vár ura, Jaklin Miklós meghívására érkeztek a ferences szerzetesek, aki a szomszédságában adományozott nekik földterületet épülettel.
1714 és 1720 között építették fel a Szent József-templomot. Ehhez csatlakozott 1740-ben a négyszárnyas, belső udvarral ellátott kétszintes kolostor.
Az épületnek 29 cellája volt, konyhával és refektóriummal. Ehhez csatlakoztak az alsó és felső szinten lévő folyosók, kamrákkal és a könyvtárral. Mindamellett gazdasági épületrészeket is kialakítottak, istálló, pince és kemence épült.
Az elkészült komplexumot alig pár évig használhatták a ferencesek. II. József rendelete értelmében ugyanis 1786-ban feloszlatták a szerzetesrendeket. Összeírt vagyonukat elkobozták, a liturgikus tárgyakat az arany- és ezüstneművel egyetemben Bécsbe szállították, az ottani pénzverdében beolvasztották, így hasznosítva a rendtől elkobzott vagyont.
A kolostor épülete egy ideig megyeházként, majd bérházként szolgált. A 19. század elején a piaristák kapták meg, akik a kolostor épületében 1815-től gimnáziumot működtettek. Ez volt a város első ilyen tanintézménye.
Az 1946-os tűzvész után a Getszemáni Vigasztaló Testvérek Kongregációja sem sokáig maradhatott a falak között. Az 1950. április 13-ról 14-re virradó éjjelen a K akció keretei között a kommunista hatalom megsemmisítő rajtaütés során elfogta a kongregáció tagjait, majd elhurcolták őket.
A hetvenes évektől római katolikus plébániahivatal működik az építmény falai között.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
