Egy népszerű pozsonyi vendéglátóhely készített egy feketelistát azon nem kívánatos személyekről, akiket nem szeretnének kiszolgálni a Dunán ringatózó sörfőzdéjükben. Ezzel a szimbolikus gesztussal arra kérik a kormányt, gyorsabban és hatékonyabban segítsék a gasztroszektort.

Népszerű étterem és sörfőzde a Dunán

A világjárvány előtt ritkán lehetett helyet kapni ebben az étteremben. Kiváló konyhával és remek csapoltsörválasztékkal büszkélkedhet, hangulatos környezetben. Azonban, mint más éttermek, a koronavírus-válság őket is ellehetetlenítette. A kormány eddigi intézkedései semmilyen módon nem segítették őket, állítják, a mérhetetlen bürokrácia miatt egyszerűen elfogyott a türelmük. Facebook-oldalukon közzétettek egy listát azokról a vendégekről, akiket nem látnak szívesen az étteremben és nem szolgálnak ki.

„Kedves Kormánytagok! Ahogy önök, úgy mi is kedveljük a vizuális segédanyagokat. Itt közöljük azon személyek fényképeit a személyzet részére, akiket nem szívesen látunk vendégül. Ez tulajdonképpen egy feketelista, amit kibővítettünk a kormány tagjaival és az államtitkárokkal, akik a világjárvány vitathatatlan ikonjai

– fogalmaztak. A lista bő, legtetején Marek Krajčí, volt egészségügyi miniszter található, akit további 15 jelenlegi miniszter követ és közel 30 államtitkár. A kommentáradatból kiderül, a járvány előtt a sörfőzdében gyakran megfordultak ezek az arcok.

A Startitap nevű gasztroportálnak az étterem tulajdonosa megerősítette, komolyan gondolják, hogy nem szolgálják ki a kormány tagjait. Így akarnak nyomást gyakorolni rájuk, hogy mihamarabb lépjenek a tettek mezejére és segítsék meg a gasztroszektor mellett a kulturális szférát is.

Mi, mint sörfőzde, viszonylag erős márka vagyunk, túléljük ezt a kormány segítsége nélkül is. De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogyan viszonyul a kormány az idegenforgalomhoz, vagy a kultúra különböző szegmenseihez

– jegyezte meg.

A sörfőzde feketelistája nagyon hamar népszerű lett, neves színészek és előadóművészek is megosztották az „arcképcsarnokot”. Természetesen reagáltak az érintettek is, közülük Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár egészen megható bejegyzésben, könnyező emotikon kíséretében ezzel a felütéssel kezdte:

Feketelistára kerültem!

„Nem akarok és nem is fogok foglalkozni azzal az alapgondolattal, hogy elég furcsa, hogy ennyi nehéz hónap után csak ennyire becsülik a leendő ügyfeleket, de három apróságra” azért reflektálok, amelyeket hosszú távú problémának tartok és érzékelek a közösségi médiában a világjárvánnyal kapcsolatban”

– vezette fel magvas gondolatait Klus.

Első pontban az általánosítást és a kollektív bűnösség elvét emelte ki.

„Az ehhez hasonló hozzászólásokat elnézve úgy tűnik, mintha az egész járványt példának okáért én találtam volna ki, és hihetetlenül élveztem volna, hogy tönkretehetem az emberek életét (…) De arra is kíváncsi vagyok, mi köze van a környezetvédelmi miniszternek vagy a kulturális államtitkárnak a gasztrobizniszhez? A múltban már volt tapasztalatunk a kollektív bűnösség elvével, és mindannyian tudjuk, hogy mi lett a vége. Úgy gondolom, hogy mindenkit egy kalap alá venni messzemenően túlzás

– fogalmazott, majd ezt megerősítendő, mondatai végére bebiggyesztett egy könnycseppet csorgató drámai hatású szmájlit.

A második pontban azt kérte számon, miért nincs a listán egy ellenzéki se, vagy más, közéleti személyiség – nyilván úgy könnyebb lenne elviselni a tiltást, ha Pellegrini sem sörözhetne a hajón(?!).

Érdekes, hogy csakis és kizárólag a kormány a hibás. Az a tény, hogy a mai napig találunk az ellenzékben vagy más közéleti személyiségek között olyanokat, akik elutasítják a védőoltásokat, és nem is olyan régen, a második hullám tetőzésekor maszk nélküli tömegtüntetéseket hívtak össze, valami kis influenzáról motyogtak, a feketelista készítőjét egyáltalán nem zavarja. Ez utóbbiak azonban természetesen nem okolhatók semmiért, és mint vásárlókat szívesen látják őket

– jegyezte meg epésen, némi iróniával fűszerezve.

Klus harmadik pontja is gúnyosra sikeredett, és jól odamondott a feketéző gasztroszektornak – ennek a címe: Mindenről a kormány tehet, mi semmiről sem.

És végül, én lennék az utolsó, aki a rosszul kezelt állami ellentételezés mellett érvelne, vagy nem látná az alapvető reformok szükségességét. Másrészt nyílt titok, hogy egészen a közelmúltig a készpénzes fizetések mozgatták az üzletágnak ezt a részét, és most, amikor kompenzációra van szükség, hirtelen az az állam a hibás, ahová adók formájában évekig csak azt vezették el, amit feltétlenül muszáj volt, vagy egyáltalán semmit. Ebben az esetben is érvényes: az vesse az első követ…

– itt megakasztotta egy pillanatra a bejegyzést, majd végül egy újabb örök bölcselettel vett búcsút, no meg sok, divatos hashtag-gel.

Mindenesetre, nehogy bárki félreértsen. Nem érzem magam megbántva, és nem neheztelek senkire. Azt is megértem, hogy a kétségbeejtő időkben kétségbeejtő megoldások születnek. De ennek a három pontnak a fényében a jövőben tényleg azt javaslom, először mérjünk, aztán vágjunk.