A World Christian Encyclopedia (Edinburgh University Press kiadványa) szerint a mai világkeresztyénség három fő felekezeti ága lélekszám szerint: a római katolikus egyház (kb. 1,3 milliárd hívővel), a protestantizmus (590 millió hívővel), az ortodox egyházak többféle ágazata (380-400 millió hívővel). Igen erőteljesen növekszik az evangélikál, új-protestáns közösségek, illetve hívők száma (386 millió világszerte). A római katolikus egyház világméretekben tömbfelekezetként jelenik meg, „egy nyájat” alkot, így teszi ki az 1,3 milliárdos lélekszámot. A protestantizmus a történelmi és az új protestáns egyházakra, felekezetekre oszlik meg, együttesen közel 950 milliós lélekszámmal vannak jelen a mai világban. Az ortodox egyházak ugyancsak többféle ágazata megközelítőleg 400 millió lelket számlál világszerte. A keresztyének összlélekszáma a világon 2021-ben közel 2,3 milliárd. Ebből a katolikus és protestáns világ, tehát 2,1 milliárd hívő ugyanakkor ünnepli a fő üdvtörténeti ünnepeket (karácsony, nagyhét, húsvét, pünkösd), míg az ortodox világ az ő naptári rendjük szerint minden ünnepet később. Most, ezen a vasárnapon van az ortodox világban a pünkösd, a Szentlélek kitöltetésének az ünnepe. Vannak országok, ahol külön pünkösdhétfői ünnepet is tartanak, amit Szentlélek-hétfőnek neveznek.
Téves adatok is megjelennek a világhálón – több közlést vessünk össze!
A különféle internetes oldalak is részletesen foglalkoznak a világkeresztyénséggel, adataik között azonban többször jelentős eltérés van (függ ez attól is, milyen évjáratból származnak az adatok). Olykor a valósággal teljesen ütközőek is lehetnek. Így például a Wikipédia közlése egyenesen sértő a protestánsokra nézve, amikor így fogalmaz: „A keleti ortodox egyház, hivatalosan az ortodox katolikus egyház, a második legnagyobb keresztény egyház, hozzávetőlegesen 220 millió megkeresztelt taggal”. Sem a ténymegállapítás: „második legnagyobb keresztény egyház”, sem a statisztikai adat nem felel meg a valóságnak. Vessük össze ezt a két Wikipedia-közlést a fenti, a World Christian Encyclopedia 2020-as adataival!
Az ortodox, keleti rítusú egyházak eloszlását a világon illusztrálja az alábbi térkép
Kép: Wikipédia
Érdekes az ortodox hívők országok szerinti eloszlása, ezt mutatja a teljesség igénye nélkül a következő statisztika.
Országok jelentősebb ortodox keresztény lakossággal (%-arány):
Görögország – 98%
Moldova (Dnyeszter Menti Köztársasággal együtt) – 97%
Románia – 87%
Grúzia – 84%
Szerbia – 84%
Bulgária – 83%
Fehéroroszország – 80%
Ukrajna – 80%
Oroszország – 79%
Ciprus (Észak-Ciprussal együtt) – 78%
Montenegró – 74%
Észak-Macedónia – 65%
Bosznia-Hercegovina – 44%
Kazahsztán – 44%
Napjainkban összesen 15 önálló (autokefál) ortodox egyház van (zárójelben a körülbelüli taglétszám):
Konstantinápolyi ortodox egyház (2 millió)
Alexandriai ortodox egyház (250 ezer)
Antiochiai ortodox egyház (1 millió)
Jeruzsálemi ortodox egyház (több százezer)
Orosz ortodox egyház (159 millió)
Grúz ortodox egyház (2 millió)
Szerb ortodox egyház (8 millió)
Román ortodox egyház (16 millió)
Bolgár ortodox egyház (6 millió)
Ciprusi ortodox egyház (500 ezer)
Görög ortodox egyház (10 millió)
Albán ortodox egyház (600 ezer)
Lengyel ortodox egyház (550 ezer)
Cseh–szlovák ortodox egyház (150 ezer)
Amerikai ortodox egyház (1 millió)
Az ortodox keresztyének felfogása pünkösdről
„A mi Urunk Jézus Krisztus feltámadása után az ötvenedik napon (görögül Pentikoszti) ünnepeljük a Szentlélek eljövetelét. Ez a nap egybeesett a zsidók aratási ünnepével. Sokan zarándokoltak Jeruzsálembe ezen az ünnepen az ország minden tájáról. Az apostolok is összegyűltek és Máriával együtt várták a „Vigasztaló”, a Szentlélek eljövetelét. Örömteli reménykedéssel volt tele ez a várakozás.
Az apostolok emlékeztek Jézus szavaira, aki olyan „Vigasztalót” ígért nekik, aki az Igazság Lelke és az Atyától ered (Jn 15,26), aki velük marad mindörökké (Jn 14,16), eszükbe juttatja mindazt, amit Jézus mondott nekik (Jn 14,15), és elvezeti őket a teljes igazságra (Jn 16,13). Jézus a Szentlélek elküldésének ígéretét mennybemenetele előtt közvetlenül is elismételte apostolainak, meghagyva nekik, hogy maradjanak Jeruzsálemben, amíg az ígéret be nem teljesedik.
Amikor az apostolok elteltek a Szentlélekkel, bátran kiálltak az összegyűlt tömeg elé és félelem nélkül beszéltek a feltámadt Jézusról. Mint az Apostolok cselekedeteiből ismeretes, Péter apostol prédikációja nyomán mintegy háromezren keresztelkedtek meg a tömegből. Ilyen módon indult el az Egyház földi útjára, hogy Krisztus Urunk szavai szerint „egészen a föld végső határáig” hirdesse az Evangéliumot, Isten Országának jó hírét.
És mi a Szentlélek-hétfő?
Az ortodox pünkösdi hétfőt, más néven Szentlélek-hétfőt, az ortodox húsvét után ötven nappal (kb. hét hét) tartják meg. Az ortodox egyház dátuma a húsvét dátumának kiszámításának különböző módszerei miatt eltér a nyugatiakétól. Pünkösdvasárnap a Szentlélek láng formájában történő eljöveteléről emlékezik meg az apostoloknak, amint azt az Újszövetség az ApCsel 2-ben feljegyzi.
A Szentlélek megengedte az apostoloknak, hogy „tűznyelveken” keresztül más nyelveken beszéljenek, és elkezdték hirdetni Jézus szavát azoknak a zsidóknak, akik Jeruzsálembe érkeznek Shavuot (pünkösd) ünnepére.
Sok keresztény úgy is nevezi meg ezt a napot, mint az egyház születésnapját. A Szentlélek elküldése tette teljessé a Szentháromságot – az Atyát, a Fiút és a Szentlelket – a keresztyén teológia alapjaként. Pünkösd volt az első alkalom, hogy az apostolok prédikáltak a tömegeknek. Másnap a pünkösdi hétfőt is hivatalos, „piros betűs” ünnepként ünneplik egyes kelet-európai ortodox egyházakban, így Görögországban, Romániában, Ukrajnában, Cipruson.
Könyörgés Szentlélekért az ortodox liturgiából
Mennyei Király, Vigasztaló, Igazság Lelke, Aki mindenütt jelen vagy és mindent betöltesz, áldások kincstára és az élet adója vagy: jöjj és maradj bennünk, tisztíts meg minket minden bűntől és tisztátalanságtól és mentsd meg lelkünket, ó, Te Jóságos (Isten).
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
