Mióta a Gordon Conwell Teológiai Szeminárium által nemrég közzétett legfrissebb adatokat tartalmazó táblázatot tanulmányozom (első, bevezető rész itt: A számok egyértelmű üzenete a jelenről és a jövőről címmel jelent meg), folyamatosan két mondat motoszkál a fejemben. Az egyik Petőfié: „Anyám, az álmok nem hazudnak”. A másik Sütő Andrásé a Csillag a máglyán című drámájából: „Nyitott szemmel aludjatok, jó emberek”. Petőfit bennem a mai valóság így írja át: Anyám, a számok nem hazudnak. Már abban az esetben, ha nem kozmetikázzák ezeket valamilyen hatalmi érdekből. A brit–amerikai keresztyén kutatóintézetnek nincs ilyen érdeke, hiszen a tényeknél is fontosabb a való, másképpen a megváltás és a misszió, az evangélium továbbadásának parancsát nem lehetne helyzetszerűen és hitelesen tolmácsolni, alkalmazni az itt és most követelményeire.
Tehát Sütő András egykori intése-kérése elevenébe talál annak a valóságtükröző adatközlésnek, ami saját megfogalmazásuk szerint a világkeresztyénség és a vallások 2021 közepéig, majd 2050-ig számokkal leírható státuszáról szól. A 10 tematikus kategóriából kettőt már közzétettünk az előző cikkben (1. a lakott föld globális népessége; 2. a városi misszió globális helyzete, a városok keresztyén összlakossága). Most további két kategóriát tekintünk át a feldolgozás könnyítése, segítése okán: 3. a lakott föld globális vallási mutatói, nem csak a nagy világvallásoké; 4. hagyományos keresztyén (történelmi egyházak) felekezetmutatói világméretekben.
A globális és lokális vallási státusz- és trendkutatás mutatói – változások, következtetések
A ma mért globális földi populáció, világnépesség 7,875 milliárdjából a vallásos emberek, tehát valamilyen nagyobb vagy kisebb világvalláshoz, valláshoz tartozók, a spirituális igényüknek különféle aktivitással, de mégis eleget tévők összlélekszáma 6,996 milliárd (kerekített számok a továbbiakban is).
Ez a szám 2050-ig a mai demográfiai trendeket és a vallások terjeszkedési aktivitását, olykor erőszakos, más esetben békés térítő munkáját, „misszióját” tekintve a várható világnépesség növekedésével párhuzamosan szintén növekedni fog. 8,922 milliárdra, a világnépesség számához mérten (9,771 milliárd).
Nagyobb világvallásokat, illetve vallásokat tekintve: a keresztyének összesen 2021 évközépig mért száma 2,545 milliárd, 2050-re 3,421 milliárd lesz, ha – tegyük hozzá – Jézus vissza nem jön, nem történik valamilyen természeti vagy világjárvány okozta világkatasztrófa, esetleg valamilyen globális hadászati csapás. Erőteljesebb növekedés várható az iszlám vallás követőinek számában, az idei 1,926 milliárd 2050-re 2,802 milliárdra nő. A hinduknál igen csekély növekedés prognosztizálható, a mai 1,073 milliárd 2050-re 1,226 milliárdra változik. A buddhisták idei 550 milliója 2050-re 591 millióra megy fel, ami inkább arányait tekintve mérsékelt fogyásnak látszik. Kínai népi vallás különféle formáinak követői, gyakorlói ez évi adatok szerint 491 millió, ez a trendkutatások szerint 2050-re csökkenni fog 415 millióra, más vallások, elsősorban a keresztyénség „elszívó” hatása következtében. A különféle etnikumvallások, törzsi vallások követőinek száma ez évi adatok szerint a világon 269 millió, 2050-re enyhe emelkedést jeleznek, de a globális népességhez képest ez arányaiban már csökkenést fog mutatni a 284 millióval. A zsidóság mai 14,8 milliós világméretű lélekszáma 2050-re várhatóan 16,9 millió lesz, ami a stagnálás, vagy az éppen arányos szint fenntartását jelzi előre. A szikhek mai 28,5 milliója 2050-re 34,9 millióra változik, enyhén növekvő.
A státuszmutató számok 3 nem vallásos kategóriát is jeleznek. Olyanokat, akik a nem vallásosok vagy vallástalanok táborába tartoznak, 2021-ben számuk világméretben 879,3 millió, 2050-re csökkenni fog, 849,6 millióra. Az agnosztikusok, az istenhitben kételkedők mai száma 731,7 millió, ez is csökkenni fog 2050-re 701,8 millióra. Az ateisták száma ma 147,6 millió, ez 2050-re alig változik, inkább csökkenő a trend a világpopulációban jelölt mai helyzetükhöz mérten a 147,7 millióval.
A statisztikai státuszfelmérés egyértelműen jelzi: a keresztyénség és az iszlám 2050-re az emberiség két meghatározó világvallási csoportosulása lesz, jelentősnek mondható növekedéssel. Ugyanakkor a nem vallásosak, az agnosztikusok és az ateisták számának egyértelműen csökkenő trendje, együtt az előbbi két világvallás erőteljes növekedési trendjével napnál világosabban bizonyítja a szekularizációs ideológia és szemlélet visszaszorulását (ez a „de-szekularizáció” – P. Berger vallásszociológiai meghatározó kategóriája 1992-ből), továbbá a fogyasztói társadalom egyoldalú szemléletének spirituális ellenpontozását, a vallási neoreneszánsz 21. századi trendjének előre jelzett realitását, beállását.
A világ egyértelműen vallásosabb lett, ennek minden pozitívumával és negatívumával, a vallások közötti versenyfutás, olykor kemény, véres konfliktus, a kultúrák világvallások menti törésvonalainak elmélete igazolásaként. Ezért sokkal többet kellene törődniük a békesség mindegyik vallásban benne rejlő igényének tényleges megvalósításával, mint a másik kárára, visszaszorítására irányuló vallási térhódítással, a nem statisztikai, de a ténylegesen lokális és globális létezést jobbító misszió és vallási tolerancia, a hit és a vallás differenciáival, ezek életvédő célú átgondolásával.
Ehhez tartozik a vallások vallási lényegének előtérbe helyezése, a vallási lényegről, az istenhitről történő etikai párbeszéd, nem pedig a vallások ideológiai instrumentalizálásának, hatalmi célú felhasználása, kihasználása gyakorlatának szótlan, kritikátlan eltűrése.
A vallások közös protestálása a globális és személytelen hatalom emberi lényegtől, istenhittől megfosztó trendjei ellenében. Van, miről gondolkodni, külön és együtt is, van miért cselekedni minden szinten!
A keresztyénség különféle felekezeteinek trendjei, tennivalók
A világ népességének lélekszámához viszonyítva a keresztyénség pozicionáltsága alig változott 100 év alatt az arányokat, nem pedig a statisztikai adatokat illetően. 1900-ben a világnépességnek 34,5%-át alkotta együttesen a keresztyénség, ez mára 32,3%, 2050-re várhatóan 35,0% lesz. A római katolikusok ma világszerte 1,250 milliárd lelket számolnak, 2050-re várhatóan 1,551 milliárdot, enyhén emelkedő trenddel. A protestánsok jelenleg 593,660 milliót, 2050-re 895,056 milliót, itt erőteljesebb a növekedés. Az ortodoxok jelenleg 293,599 millióan vannak a Földön, 2050-re 312,133 millióval enyhe növekedés prognosztizálható. Hatalmas ugrást jelez a státuszkutatás az evangélikáloknál, a jelenlegi 393,545 millió 2050-re csaknem megkétszereződik 620,963 millióra. A pünkösdieké/karizmatikusoké a mai 655,557 millióról 2050-re 1,031 milliárdra ugrik.
Ez azt jelzi, hogy a két újprotestáns felekezeti közösség, akiknél igen erős a Szentlélek ajándékaival élés hite és életgyakorlata, missziója, az egyház pneumatikus világkorszakának, azaz a Szentlélek világkorszakának hite és tudata,
2050-re a keresztyénség számbelileg vezető felekezeti közösségeként fog szerepelni, hiszen együttesen 1 milliárd 651 millió hívőt tudhatnak majd magukénak, míg a római katolikus egyház 2050-re várhatóan 1 milliárd 551 millió lélekkel számolhat.
Mindennek teológiai, missziológiai, lelkigondozói, gyülekezetépítési, egyházközség-stratégiai, oktatási átgondolása napjaink legerősebb kihívása az ún. történelmi egyházakkal szemben. Mennyire néznek szembe ezzel a világtrenddel tudatosan és alapos missziói felelősséggel, hiszen ez lenne a legfontosabb feladatok egyike, mely mintha váratna magára. Az idő, legfőképpen az üdvösség tiszta hite, és a vallási téveszmék posztmodern elburjánzása, elképesztő „halpiaca”, valamint a hiedelmek zsibvására, lelkeket ellelketlenítő, nem ritkán életveszélyes, okkult szektás nyomulása nagyon sürget. A digitális világkorszak hatalmas ellentmondásaként ugyanis a lelki és a szellemi sötétség nem hogy csökkenne, hanem egyre nő…
Folytatjuk…
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
