Kulka Frigyes, a gyógyító, a segítőkész szakorvos emberi nagysága elevenedett meg az ipolysági volt zsinagóga épületében. Június 26-án került sor az Ipoly menti kisvárosból indult Kulka Frigyes világhírű mellkassebész rendkívüli életét idéző könyv bemutatójára. A Menora Saag Centrum Artis épületében lezajlott beszélgetésen a városhoz köthető történetek is megelevenedtek, ezzel is közelebb hozva a két világháború közötti időszak történéseit a hallgatósághoz.
Mint a megnyitón elhangzott: a városhoz számos kitűnő személyiség köthető, ezek egyike az 1925-ben született Kulka Frigyes, aki életét annak szentelte, hogy embertársain segítsen. Az összejövetelen dr. Kiss László, helytörténész, orvostörténész beszélgetett a kötet szerzőjével, L. Horváth Katalinnal és dr. Kulka Janinával, Kulka Frigyes lányával, Kulka János színművész nővérével.
Kiss László szakmai szempontból mutatta be Kulka Frigyes életútját (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
L. Horváth Katalin előszóban kifejtette, hogy egykor Kulka Frigyes betege volt, műtétet is végrehajtott rajta.
„Aki egyszer is találkozott és beszélgetett vele, mindazokban mély nyomott hagyott a professzor úr”
– jelezte a könyv szerzője. Mint hozzátette: lenyűgözte a professzor úr ténykedése, emberséges hozzáállása, illetve az, hogy minden percét hasznosan akarta eltölteni. Mindez késztette a kötet megírására.
L. Horváth Katalin személyes indíttatásból is merítve fogott neki az írásnak (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kezdetekről szólva a szerző elmondta, hogy jelentős hatással volt rá a 2016 végén Szegeden megrendezett Kulka-emlékkiállítás. Itt találkozott Kulka Frigyes regényes életének egyes elemeivel.
Az alkalmon természetesen előkerültek a városhoz köthető történetek, az iskolai élmények, a Kulka szülők szállítmányozási vállalata, valamint a vészkorszakot követő időszak történetei is. Kulka Frigyes szülei, Kulka Ferdinánd és Melánia sorsáról ITT olvashatnak részletesebben.
Filmarchívumok segítségével Kulka Frigyes is megjelent (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Kiss László Kulka Frigyesről mint orvosról is szólt. Megjegyezte: nagyszerű szakorvos volt, a legnagyobb alapossággal látta el a betegeit. Emberi nagyságát jelzi, hogy minden betege felől érdeklődött és nem csupán a panaszait enyhítette.
„Mélységes humánum vezérelte a munkája során” – hangsúlyozta az orvostörténész.
Rengeteget dolgozott, több munkahelye is volt. A gyógyítás mellett orvostanhallgatókat is tanított. Számos tanulmányt, szakcikket írt, ugyanakkor egyetemi jegyzet, illetve szakkönyv megírására a hajszolt életmód mellett már nem jutott ideje – hangzott el a zsinagógában.
Kulka Janina családi történeteket is megosztott a hallgatósággal (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A család sorsáról szólva kifejtették, hogy odahaza nem beszélt a holokausztról és szülei haláláról. A gyermekei annyit tudtak, hogy korán elhunytak. A gyermekek egy iskola élménye indította az édesapát arra, hogy elmesélje nekik a nagyszülők igaz történetét. A Kulka-gyerekek ekkor szembesültek a történtekkel.
A mintegy másfél órás eseményen többször elhangzott, hogy Kulka Frigyes több szempontból is példakép a szakma számára. Ezt hangsúlyozta a Felvidék.ma kérdésére L. Horváth Katalin is.
„A jelen orvostársadalma számára, mely több sebből is vérzik, példaként szolgál Kulka Frigyes élettörténete. Tenni akarása, a kihívásokkal szembeni hozzáállása, a problémamegoldása minta lehet az orvosok számára” – magyarázta.
Az ipolysági környezet, a szülői háttér, a hely szellemisége mind hatással volt Kulka Frigyesre. Innen indult el, ebből merített szakmai és magánéletében egyaránt – véli a kötet szerzője.
A Menora Saag Centrum Artis adott otthont a rendezvénynek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kötet megírásával kapcsolatban kifejtette: a kutatással és információszerzéssel együtt mintegy három év alatt készült el a kötet. 2020 második felében jelent meg, de karácsony előtt már a második kiadása is kijött a nyomdából.
„Sokan hálásak a mai napig édesapámnak. Személyes találkozásokkor nekem köszönik meg mindazt ami egykor értük tett. Ez a könyv újra fókuszba emelte az ő munkásságát” – nyilatkozta portálunknak Kulka Janina patológus professzor. Mint jelezte: Kulka Frigyes számos egykori tanítványa a mai napig is praktizál. Módszerei, szemléte nem merült feledésbe.
Dedikálás az esemény végén (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ipolyság ápolja a Kulka család örökségét. Az elmúlt években botlatókövet helyeztek el az Kulkáék egykori családi háza előtt. Kulka Ferdinánd és Melánia neve is megtalálható a zsinagóga oldalsó falán lévő, Kutak Adrienn keramikusművész által készített holokauszt-emlékművön. A család élettörténetét gimnáziumi diákok különféle előadások formájában elevenítették meg.
A szombati könyvbemutatóval egybekötött beszélgetés az XVI. Ipoly Menti Találkozások programjaként valósult meg.
Kötetlen beszélgetésre is jutott idő (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
