A kötet és a díszdoboz (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Hány írott oldalon foglalható össze egy ember élete? És hány írott oldalon foglalható össze egy olyan ember élete, aki ifjúként eljut a földi pokol kapujáig, majd felnőttként emberek százainak, ezreinek – köztük az édesanyját a szeme előtt elhajtó egykori csendőrnek is – alázattal és legjobb tudásával adja vissza az élet örömét? Nos, esetünkben 512 oldalon történik mindez. Ennyi oldalon lehetünk tanúi emberségnek, a humanizmus legfelső fokának, orvosi alázatnak, egy olyan életfolyamnak, aminek valóságos emberi vonzata van. Az ipolysági születésű Kulka Frigyes (1925–1989) életét és munkásságát, szakmai örökségének a továbbélését ennyi oldalon írta meg a kötet szerzője és a professzor egykori betege, L. Horváth Katalin.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a rendkívüli emberek rendkívüli benyomást és emléket hagynak a környezetükön, ami hosszú éveken, de akár évtizedeken át sugároz azokban, akik életük valamely szakaszában találkoztak ilyen személyiséggel. Az viszont mégsem mindennapi gyakorlat, hogy egy volt páciens a hosszas és aprólékos kutatómunkára éveket nem sajnálva makacsul kitartson elhatározása mellett, és megpróbálja a fenti benyomást maga mögött hagyó gyógyítójának életét könyvbe foglalni. Fel- és megfejteni egy emberi és orvosi kiválóság látható és lelki molekuláris világát.

L. Horváth Katalin nem céhes historiográfus. Mégis hangyaszorgalommal összegyűjtött Kulka-életpályát rajzol meg könyvében.

Több éven át tartó anyaggyűjtésének és összegzésének a végén mind tartalmában, mind pedig szokatlan strukturális elrendezésében (a könyv tartozéka számos kordokumentum, ami ilyen módon is egyedivé teszi) impozáns könyvet adott a professzort ismerő vagy megismerni akaró közösség és közönség kezébe.

Bátran kijelenthetjük: hiánypótló munka a magyar orvostörténeti irodalomban.

És hogy ki az a „rendkívüli gyógyító”, akit bemutat?  Egy ember,  egy egykori zsidó túlélő, egy feleségét szerető férj, egy családapa, egy betegeire odafigyelő humanista, akinek ráadásul volt humorérzéke (mondjuk ki bátran, ez ritka kincs), egy hivatását nemzetközi színvonalon végző, nyelveket beszélő orvos, és még lehetne sorolni.

Kulka Frigyes nem volt különc, Kulka Frigyes csupán a legkeményebb vizsgákat teljesítette egész élete során: minden helyzetben és megpróbáltatásban ember próbált maradni, és sikerült neki.

A szerző történész. 

(Baki Attila/Felvidék.ma)