A Gordon Conwell Teológiai Szeminárium által nemrég közzétett legfrissebb adatokat tartalmazó táblázatot tanulmányozom behatóan napok óta a világkeresztyénség és a vallások státuszáról a számok tükrében, amint 1900 és 2050 között kirajzolják az eddigi számok a valóság arcát, s a várhatókat. Eddig itt két részlet jelent meg. Most e befejező részben folytatom (az első rész itt, a második itt érhető el) a számok tanulmányozását és a felfedezhető üzenetek közül néhány fontosabbnak a megfogalmazását.
Az egyházi szervezetek, felekezetek száma világszerte
A globális és lokális vallási státusz- és trendkutatás kitér arra is, hogy hányféle felekezet létezik ma a világon, illetve hányfajta rítus, liturgia, rendtartás szerint gyakorolják különféle hitüket az emberek. Hiszen a történelmi egyházakon belül is a históriai fejlődés kialakított sajátos rítusokat, liturgiákat, vannak pl. nyugati és keleti rítusú katolikusok, mások a kopt vagy szír ortodoxok rítusai, a svájci vagy magyar reformátusoké, a német vagy észt, finn lutheránusoké, az olasz valdenseké, a francia földről világszerte kiáramlott hugenottáké vagy az anglikánok, metodisták, baptisták és más felekezetek belső rendje szerint ünneplik a szent titkokat istentiszteleteiken, miséiken. A sort sokáig folytathatnánk. Ebben az értelemben 1900-ban még „csak” kétezerféle felekezet, rítus, liturgia szerint gyakorolták hitüket a különféle égtájak és közösségek, egyházak keresztyénei.
Ma ez a szám 45 600, 2050-re várhatóan 64 ezer lesz. És ők mind a maguk hagyományai, történelmi környezetük szerint keresztyén testvérek.
De más vallásokban is vannak ilyen jelenségek, elég az iszlámon belüli szunnita és síita hagyományra utalnunk. Ez lenne a sokféleség az egységben – egység a sokféleségben elv gyakorlati megvalósulása? Amíg egymást is toleráló saját sokféleségről van szó, még rendjén is van…
Státuszadataink arról is szólnak, hogy hány gyülekezetben, kongregációban, hitközségben, más vallású szent közösségben gyakorolják hitüket a mai és a holnapi világ hívői. Az istenhitet élők. 1900-ban mindösszesen 400 ezer helyi, falusi, városi gyülekezőhelyük, gyülekezetük, templomos, zsinagógás, „kahalos” és egyéb néven jelölt közösség létezett Földünkön.
Ma ezek száma 4 milliónál is több, 2050-re 5,5 millió várható az ilyen típusú helyi hitgyakorlásra alakult, törvényesen létező, bejegyzett kongregációból.
Ez azt is mutatja, hogy az egyre inkább globális faluvá változó, posztmodern korban és a digitális világforradalom technikai elidegenedésének folyamatában mennyire vágynak az emberek a gyökereikhez, a lelki forrásokhoz, őseiket, eleiket mindmáig megtartó vallási, hitbeli értékekre. Ki-ki a maga helyi, személyes ismertséget és elfogadást gyakorló lelki otthonára. Ez jó jel, ismételten mondhatjuk: a szekularizáció, az elszemélytelenedés, a közösségvesztés, az alapvetően antihumánus világtrendek közepette az otthonlét élményét és tudatát erősítő közösségekre. Az oikodomosz (Fahrenholz-Müller protestáns teológus nagyszerű kategóriája ez, amit több nyelvre lefordított, s nagy befolyásra szert tett könyvével emelt a keresztyén világtudatba, munkája címe: Ébreszd a világot – Isten Lelkébe vetett hittel a fenyegetett világban), a családi, lelki-szellemi és anyagi otthonteremtés (a puszta lakást, lakozást minőségileg meghaladó) reményével.
Hogy ne csak lakozzunk ezen a világon, hanem valahol otthon is legyünk benne, s éljünk Teremtőnk – Megváltónk – Pártfogónk akarta szerint, tetszésére, egymás javára, együtt otthonosabbá építve földi létezésünk helyi kereteit…
Afrika a legkeresztyénibb kontinens lesz nemsokára
Megtört növekedés jelei mutatkoznak a számok alapján Európában, beleértve az orosz ortodoxiát. 1900-tól az európai mutatók 380 millió keresztyénnel (római katolikus, protestáns, ortodox…) indulnak, ezek egyenletes, majd megtorpanó növekedést mutatnak egészen 2025-ig (492 millió/1970; 562 millió/2000; 563 millió/2021; 556 millió/2025; 501 millió/2050). Bár a tanulmány a számok értelmezésével nem foglalkozik részletesen, feltételezhetően az európai lassulás, majd 30 éven belüli csökkenés kontinensünk népességzsugorodásával állhat elsősorban összefüggésben. Az északi féltekén, az előbbihez véve még Észak-Amerikát, a mutatók ugyancsak fékezettek (268 millió/2021; 270 millió/2025; 285 millió/2050).
A déli féltekén (Afrika, Ázsia 5-5 régiójában, Latin-Amerika 3 régiójában, Óceánia 4 régiójában) igen szembetűnő demográfiai és vallási „boom”, robbanás következik be. Összességében a déli féltekén 2025-re 1,833 milliárd keresztyén jelenléte várható, 2050-re 2,633 milliárd, ami összevetve a globális Észak 787 millió keresztyénével, abszolút hangsúlyeltolódást mutat Európa, Észak-Amerika hátrányára. Csak Afrikában, a legkeresztyénibbnek várható kontinensen 2050-re 1,324 milliárdra ugrik a Krisztust követők száma.
Ennek megfelelően a legtöbb Bibliát itt adják majd ki. A világkeresztyénség valószínűsíthető összlélekszáma 2050-re 3,3 milliárd lesz, ebből 2,633 milliárd, tehát a kétharmada a déli féltekén él majd. A jelenleg mintegy 430 ezer keresztyén misszionáriust számláló hittérítő főhivatású seregben 2050-re várhatóan 600 ezer lesz a számuk, s közülük egyre többen jönnek majd Európát misszionálni!
Növekvő mártírszám, erősödő keresztyén média és pénzforrások
Viszont éppen a keresztyén hit terjedésével párhuzamosan növekszik majd a keresztyén mártírok, a hitük miatt üldözöttek, szülőföldjükről elüldözöttek, meggyilkoltak aránya. Ez 10 éves időszakra számolva jelenleg közel 900 ezer, ami 2050-re 1 millióra emelkedik. Összefügg ez a nagy világvallási törésvonalak, ütközőzónák lakosságának növekedésével, illetve ezeken a területeken a más világvallások (iszlám, hinduizmus, buddhizmus) erőszakosabb, nemzet-vallás azonosításából eredő „vallási rasszizmus” erősödésével.
Ilyen ütközőzóna, vallási, kulturális, etnikai törésvonal már ma mutatkozik Nigériában (főként az ország északi részén a Boko Haram és más iszlám félkatonai szervezetek erőszakoskodásai miatt; az erősödő buddhista és hindu nacionalizmus következtében Indiában; nagy kérdőjel egyelőre Kína, Észak-Korea).
A könyvvallásként is számon tartott keresztyénség adja ki a legtöbb szent könyvet, így a Bibliát, a Szentírást. Jelenleg 91 millió Bibliát évente, ami 2050-re évi 120 millióra megy fel. Válogatott, szemelvényes Bibliát jelenleg évente 5 milliárd 250 milliót jelentetnek meg, közel 1800 nyelven, ami 2050-re 9 milliárd 200 millióra emelkedik fel, s várhatóan megduplázódik a nyelvek száma. A keresztény tévék, internetportálok, rádióadók, illetve az ezzel élő keresztyén műsorfogyasztók száma is elképesztően magas és növekedni fog. Jelenleg számuk 2,340 milliárd, 2050-re 2,930 milliárdra megy fel ez a szám. A keresztyének adakozó kedve is állandó növekedést mutat. Ma 848 milliárd dollár/év, ez 2050-re várhatóan felmegy 2 ezer milliárdra. Elképesztő szám, még ha globális mértékben tekintjük is.
A világ jelenlegi 7,875 milliárd lakosából viszont még 2,223 milliárd nem hallott az evangéliumról.
„Hitfészkekre”, otthonos, otthonpótló keresztyén közösségekre van szükség
Mindebből sok minden dekódolható. Az első nagy bizonyosság: Isten viszi tovább az Ő ügyét, a világ üdvözítését. Az elkövetkező évtizedekben hatalmas hangsúlyeltolódásnak leszünk tanúi, ha megéljük, a keresztyénség centruma ugyanis Afrika lesz. A Biblia ismertsége hatalmas léptekkel halad előre, hogy előbb-utóbb minden nyelv és nép megismerje az Igazság egyetlen evangéliumát.
A keresztyénség mindenki vallása lesz, nem kiválasztott vagy domináns kasztoké, eliteké, hiszen főként a déli féltekén már ma leginkább kezd a nép vallásává válni. Nem népegyházzá, hanem a nép egyházává, valóban a legnépszerűbb vallássá. Ugyanakkor sokkal erősebb védelmet kellene biztosítani azoknak, akik éppen vallásuk, hitük miatt kerülnek a vallási rasszizmus gyűlölet-áramlásába.
Talán éppen az északi félteke nagyobb hagyományú egyházainak lehetne ez egyik fő tevékenysége. Az európai, kivált a magyar keresztyénségnek át kellene gondolnia a hatékony városi misszió és az egyházmegtartó vidéki keresztyén lelkigondozói és egyházstratégiai módszereket, eszközöket, sokkal tudatosabban építve ki a digitális, online formákat, megteremtve ezek protestáns teológiai hátterét, presbiteri, munkatársi hálózatát. Világméretű tanulság: ahol az élő Krisztus a misszió központja, alanya és célja, s az egyház, a keresztyén közösségek az instrumentumainak tekintik magukat, élő, szent eszközöknek, ott erősödik a keresztyén jelenlét, hatékony szolgálat az egész etnikai közösség(ek) javára. Azaz nemcsak jelen van, hanem Isten létét Krisztus-követő jelenléttel, részvétellel, alkotásokkal, cselekedetekkel, a szeretet cselekvő találékonyságával tudja bizonyítani, vonzóvá tenni minden területen. Az ilyen, személyes hitfészkekre, otthonos közösségekre pedig mindinkább szükség lesz a világunkat fenyegető legkülönfélébb válságok, illetve az emberi elidegenülés, a szeretet elhidegülése közben…
A cikkben felhasznált adatok forrása.
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
