Az összetartozás példája Gömörben

A járvány miatt több évre húzódó A fa és az ember pedagógiai projekt lassan a lezárásához közeledik. Ennek első állomása Bátkában volt szeptember 22-én.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja, a Pro scholis, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmánya, a Bátkai Alapiskola és Óvoda A fa és az ember pedagógiai projekten belül a bátkai alapiskola belső udvarában átadta az Összetartozás kertjét.

A meghívott vendégeket Sebők Csilla, a Bátkai Alapiskola és Óvoda igazgatója köszöntötte. Az Összetartozás kertje küldetéséről Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke, a regionális pedagógiai központ vezetője, a projekt főszervezője szólt. Az Összetartozás kertje névtábláját Sebők Csilla és Ádám Zita leplezték le. Majd az egyes iskolákat jelölő helységnévtáblákat elhelyezték a projektek koordinátorai a fáknál, akik a Sajó-, a Balog-, a Rima- és a Gortva-völgyéből érkeztek. A programot Gyurán Ágnes, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmányának elnöke, a Bátkai Alapiskola igazgatóhelyettese vezette.

A pedagógiai projektben résztvevő iskolák:
Almágyi Alapiskola és Óvoda, Várgedei Alapiskola, Szombathy Viktor Alapiskola, Dobócai Alapiskola, Rimaszécsi Alapiskola, Rimaszécsi Speciális Alapiskola, Cakói Alapiskola, Bátkai Alapiskola, Nagybalogi Alapiskola, Tompa Mihály Alapiskola, Rimaszombat, Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombat, Nagydaróci Alapiskola, Mocsáry Lajos Alapiskola, Fülek, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja, Dereski Alapiskola, Dénes György Alapiskola, Pelsőc, Rozsnyói Református Gyülekezet Alapiskolája, Rozsnyó, Dernői Alapiskola, Szilicei Alapiskola.

Sebők Csilla iskolaigazgató elmondta, hogy ez a leghosszabban elhúzódó, legtöbbet újratervezett és az első részben online térbe szorult projekt. S hogy érzékeltesse, milyen hosszúra nyúlt, kifejtette, hogy menet közben a bátkai alapiskola, mint önálló intézmény megszűnt és ma már mint Bátkai Alapiskola és Óvoda néven működnek.

„Ünnep ez a mai nap, és egyben nagy megtiszteltetés is iskolánk számára, hogy ránk esett a választás, hogy nálunk kerüljön kialakításra az Összetartozás kertje” – nyilatkozta Sebők Csilla.

Hozzáfűzte, a bátkai alapiskola számára teljesen természetes a másokkal való együttműködés, hogy mindig minden helyzetben azt keressék, ami összeköt, mert az előre visz, mindannyiunk épülésére szolgál.

Sebők Csilla iskolaigazgató köszönti a vendégeket (Fotó: HE/Felvidék.ma)

„Az hogy ez a kert ilyen szép lett, sok ember munkája és nem kis anyagi befektetés eredménye. Ezúton is köszönöm támogatóinknak és mindenkinek, aki tevékenyen részt vett a létrehozásában” – nyilatkozta Sebők Csilla.

Ádám Zita kifejtette, hogy 2019 késő őszén tervezték a 13. pedagógiai projektjüket. Akkor még semmiféle árnyékát nem látták a világjárványnak.

„Az emberi közösség ellen működő pusztító erő, mely immár két éve elzárva tart bennünket egymástól, szétzilálta életünket, megakasztotta munkánkat, közösségi életünket, s rádöbbentett sérülékenységünkre, sebezhetőségünkre, ugyanakkor a társak közvetlenségének, biztatásának, mosolyának, kézfogásának hiányára, az összetartozás érzelmi és értelmi szükségességére” – mondta.

Ádám Zita és Hencz Péter, Bátka község polgármestere (Fotó: HE/Felvidék.ma)

Kifejtette: „Az Összetartozás kertje megalkotásának gondolata nemzeti kisebbségi sorsunk két jelképét hordozza magában: a száz éve darabokra hullott haza sorsát, ugyanakkor a magunk teremtette régiós és tájhaza megtalálását, illetve a 70 éve újra kaput nyitó magyar iskola, mint a felvidéki magyarság egyedüli szellemi és közösségi izmosodása erőterének jelképét. Ez a kert nem egyszerűen csak kert, hanem sorsokat, életeket és jövőt hordoz magában: azt az akaratot, kitartást, kemény munkát, a magunkra találás egyedülálló történetét, ami mindig is jellemezte a gömöri magyarságot” – szólt Ádám Zita a jelenlévőkhöz.

Elmondta: „A kert a jövőnek szól, alatta megpihen a fáradt vándor, enyhet talál, aki arra szomjazik. A kert lehetőséget nyújt a tanulásra, elmélkedésre, művelődésre, játékra, a barátokkal való találkozásra, a közösség építésére, az összetartozás erejének megtapasztalására. Az idővel összenövő, összeérő, egymásba kapaszkodó lombkoronák így válnak az összetartozás példázatává.”

Mint megtudtuk, a kert megvalósítása áldozatos munka és míves kivitelezés eredménye. A történelmi Gömör és Észak-Nógrád térképébe tájolt 19 település helyét jelöli a 19 fácska – ennyi a pedagógiai projektbe bekapcsolódott iskolák száma.

A kert részlete a gömbfákkal (Fotó: HE/Felvidék.ma)

„Köszönet illeti a nem kevés anyagi áldozatot igénylő kert létrehozásáért, megalkotásáért a kivételesen bátor és alkotó erővel bíró igazgató asszonyt, Sebők Csillát és az általa vezetett nevelőtestület minden tagját” – fogalmazott Ádám Zita.

Végül azt kívánta, hogy az Összetartozás kertje teljesítse küldetését: a szimbólumok segítsék az itteni pedagógusokat a felelősségteljes munkában, adjon a kert teret a pihenésre, kikapcsolódásra és legyen ereje a tanulás motiválásában is. Mint mondta, a fák gömb alakjukkal is az együttlét kötelékének jelképei, s amikor majd idővel összeér a lombjuk, a tájhaza, a régiós haza, az összetartozás gondolatát üzeni mindazoknak, akik ismerik és megismerni szándékoznak születésének és szimbólumainak történetét.

A találkozót levélben üdvözölte Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, kinek sorait Ádám Lilla olvasta fel.

Az Összetartozás kertje Bátkában (Fotó: HE/Felvidék.ma)

Fekete Irén örömének adott hangot, hogy a gömör-nógrádi projektvezetők bíznak a jövőben és a lélek ápolását sem hanyagolják el, amiért mély tisztelet illeti őket. Külön felhívta a figyelmet a bátkai új kert nevére: Összetartozás kertje.

„Gyermekeink már olyan nemzedéket képviselnek, akik számára az összetartozás alapélmény. A nemzet egységére olyan adottságként tekintenek, amely érték és erőforrás számukra. Ismerik a különféle szervezetek jótékony segítségét iskolakezdéskor, tudják, hogy óvodáink, iskoláink, templomaink az Anyaország segítségével korszerűsödnek, újulnak meg.

Aki szeretné tudását vagy tehetségét kamatoztatni, tanulhat vagy dolgozhat anyanyelvi környezetben Magyarországon vagy a Kárpát-medence más országaiban is. Trianon szétszakította ugyan az országunkat, de a nemzetünktől nem szakított el” – emelte ki Fekete Irén.

Az Összetartozás kertje felülnézetből (Fotó: HE/Felvidék.ma)

Hozzáfűzte, azért, hogy továbbra is megmaradjunk ezen a vidéken magyarnak, tennünk kell.

„Külön-külön elveszünk, de ha összefogunk, erősek vagyunk. Az összetartozás érzésének a táplálása egy lehetőség arra, hogy lélekben, szellemben megerősödjünk. Ahogyan itt is növekednek majd a fák, úgy növekedjen, erősödjön, forduljon termőre minden magyar közösség közel és távol” – kívánta Fekete Irén.

Gyurán Ágnes, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmányának elnöke személyesen is megköszönte Ádám Zitának és Sebők Csillának a szép alkalom megrendezését és a projektnap előkészítését, ahogyan Ádám Zita is könyvvel mondott köszönetet Gyurán Ágnesnek és Sebők Csillának.

Ádám Zita, Sebők Csilla, Gyurán Ágnes (Fotó: HE/Felvidék.ma)

Az iskolák képviselői sem tértek haza üres kézzel. A Felvidéki Értéktár Bizottság Mi, magyarok című könyvévvel, a Bátkai Alapiskola pedig a régióról szóló képeskönyvvel ajándékozta meg a projektvezetőket. S mindenki magával vihette az Összetartozás kertjének emléklapját is.

Az alkalomról fényképek és videó készült Gál Sándor által, hiszen a projekt befejezése november 19-én történik online formában, melynek része lesz a résztvevő iskolák projektbemutatója kisfilmek levetítésével és az Összetartozás kertje átadójának a felelevenítése is.

(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)