Dr. Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárság főosztályvezetője (Fotó: Jandura Péter/Felvidék.ma)

A szolnoki székhelyű Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat immár hetedik alkalommal szervezte meg a civil kapcsolatok fejlesztése céljából a Kárpát-medencei Civil Konferenciát. Az idei konferenciára október ötödikén Lajosmizsén került a sor.

A program háziasszonya dr. Molnár Beáta, a Contact MKSZ elnöke a koronavírus-járvány miatt elmaradt 2020. évi rendezvény után most is csak korlátozott számú résztvevő jelenlétében nyitotta meg a rendezvényt, amelynek fő célja a kapcsolatépítés mellett az volt, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap és a civil támogatások forrásteremtési lehetőségeire irányítsa a figyelmet.

Dr. Molnár Beáta, a Contact MKSZ elnöke (Fotó: Jandura Péter/Felvidék.ma)

Dr. Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében a civil kapcsolatok jelentőségeit emelte ki, amelyek kialakulásához szükségesek az olyan konferenciák, ahol a partnerségek, együttműködési lehetőségek személyes jelenlétben alakulhatnak ki.

Ezek a kapcsolatok gazdagítják azt a civil kapcsolati hálót, ami nem egy országon belül szerveződik, hanem Kárpát-medencei szinten. A konferencia előadásai mellett a résztvevők megismerhetik egymás jó gyakorlatait, mintegy tanulási, ötletmerítési lehetőséggel.

Mucsi Géza, a Nemzetpolitikai Államtitkárság politikai tanácsadója a Nemzeti újrakezdési program külhoni civil szervezeteket érintő támogatásairól szólt. Ezek a támogatások az egységes nemzetben gondolkodást hangsúlyozzák, hozzájárulva a szülőföldön való megmaradás támogatásához, és annak az érzetnek az erősítéséhez, hogy a külhonban magyarnak lenni előny, nem hátrány.

Mucsi Géza, a Nemzetpolitikai Államtitkárság politikai tanácsadója (Fotó: Jandura Péter/Felvidék.ma)

Dr. Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője előadásában Magyarország kormánya és a magyar –külhoni magyar civil szervezetek részére nyújtott támogatási rendszereket ismertette. Kitért arra is, hogy az intézkedések, jogszabály-módosítások kialakításának folyamatában a szakmai szempontok mellett a társadalmi folyamatokra is figyelnek, amit a főosztályvezető a civilek irányában mutatott nyitottságban fogalmazott meg.

A civil szervezetek legfőbb érdemeként említette a közösségépítést, az értékteremtést, valamint az értékek ápolását. Ezeket az értékeket a civilek a közösségbe való beágyazódással teremtik meg és szereznek általa különleges megbecsülést.

Tevékenységükről szólva elmondta, hogy hiánypótló, mert rugalmasabban reagálnak a társadalmi kihívásokra. A változásokra gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni, mint a kormányzati szervek. Véleménye szerint a határon túli civil szervezetekre ez még inkább igaz. Ugyanis van egy nagyon fontos elköteleződésük, ami a magyar identitástudatból táplálkozik.

A Nemzeti Együttműködési Alapról ismertette, hogy évről évre bővülő forrással rendelkezik és célzott támogatást ad. Az idei évtől egy újdonságot is bejelentett a pályázási lehetőségről, miszerint mind az öt tematikus kollégiumnak kötelező a 2022-es évre vonatkozóan önálló és társpályázóként a határon túli civil szervezetek pályázatait befogadnia.

Dr. Szvathné Dr. Szalay Márta, a BGA Zrt. NEA és Civil támogatások igazgatója (Fotó: Jandura Péter/Felvidék.ma)

Dr. Szvathné Dr. Szalay Márta, a BGA Zrt. NEA és civil támogatások igazgatója előadásában nagyon fontos területekről adott tájékoztatást. A nemzetpolitikai támogatások, melyek a Bethlen Gábor Alapkezelő által kerülnek folyósításra, elkötelezettek a határon túli magyarság támogatásában, a jogszabályi kereteknek megfelelően. A NIR és az EPER rendszer használatát illetően a koronavírus-járvány okozta csúszások a határidők meghosszabbítását eredményezték, így fejlesztői beavatkozásokra van szükség, emiatt azonban az igazgató a magyar és a külhoni magyar civil szervezetek türelmét kérte.

A Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai kapcsán nyomatékosította, hogy a határon túli civil szervezetek is pályázhatnak bizonyos feltétek mellett. A NEA öt kollégiumának pályázati kiírásaival kapcsolatos információk: október 4-én megjelentek a 2022. évre vonatkozó pályázatok, a beadásra november 3-án, 12 óráig van lehetőség. Nagyon fontos alaposan elolvasni és tanulmányozni a kiírást, ugyanis a NEA-nál nincs lehetőség hiánypótlásra.

A Nemzeti Együttműködési Alaphoz a határon túli – korábban már társpályázóként sikeres elszámolással rendelkező – önálló pályázóként benyújtott támogatási kérelmek kapcsán felmerült főbb hiányosságokra is felhívta a figyelmet:

– nem került csatolásra a működési igazolás,
– előző években nem volt lezárt, sikeres társpályázó,
– egyszerre több anyaországi szervezetnek voltak társpályázói.

A Bethlen Gábor Alapkezelő ügyfélszolgálati rendszerrel segíti a civil szervezetek pályázási folyamatát telefonon és e-mailben. Sokan keresik ezeket az elérhetőségeket, ezért az igazgató asszony szintén türelmet kért.

A délutáni szekcióban a magyar és a külhoni magyar szervezetek képviselői műhelymunka keretében tanácskoztak az együttműködési lehetőségekről.

A program keretében Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója beszámolt a társulás koronavírus-járvány időszaka alatti és utáni együttműködési tevékenységéről.

A nagy hagyományokkal rendelkező sikeres találkozó rendszeres résztvevői a magyarországi és a határon túli civil szervezetek vezetői, képviselői, akik idén is Erdélyből, Kárpátaljáról és a Felvidékről érkeztek a lajosmizsei helyszínre.

Megjelentek a NEA új pályázatai

(Felvidék.ma)