Valóban a legismertebb szentek közé tartozik a képzőművészetben többnyire rózsákkal (amelyek a szegényeknek vitt kenyérré változtak) ábrázolt királylány, csak sajnos Magyarországon kívül nem Árpád-házi előnévvel tartják számon, hanem türingiaiként. Kivételt csak azok jelentenek, akik ismerik Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című híres oratóriumát. Talán, ha az új musical eljut majd külföldre – minden esély megvan rá – nemcsak egy új magyar siker születik, de Erzsébet származása is jobban tudatosul.
Mint az elkészült mű sajtótájékoztatóján kiderült, Szikora Róbert zeneszerzőt is Szent Erzsébet kisajátítása háborította fel. Amikor zenekarával egy turnén Wartburgban járt, határozta el, hogy
zenével szerzi vissza Magyarországnak az Árpád-házi szentet.
A zene már jó ideje készen volt, de sokáig nem talált hozzá szöveget.
Zsuffa Tünde író, a musical alapjául szolgáló Az Ég tartja a Földet című regény szerzője más úton jutott a feladathoz. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtófőnökeként több felkérést is kapott mint író, a készülő eseményhez kapcsolódó művek írására. Egy hangjáték-sorozata el is készült, a Kossuth Rádió mutatta be. Szent Erzsébet alakja, története is felmerült, de húzódozott a témától, hiszen eddig megjelent sikeres regényei mind napjainkban vagy a közelmúltban játszódnak. A gondolat azonban nem hagyta békén, az őt bíztatók sem, – köztük éppen Szikora Róbert – végül a covid és a bezártság hozta a fordulatot: rádöbbent, hogy a 800 éves történetnek milyen sok üzenete szól a mához, amit meg kell mutatnia.
A mai fiatalokhoz akarta közel hozni a templomok üvegablakain, kórházi előcsarnokok vagy kertek szobraként látott szentet, aki az akkori elesettek: szegények, betegek iránt érzékeny, rajtuk segítő emberként tevékenykedett, és nem mellesleg női mivoltában is kiteljesedő asszony és anya volt.
Az a szerelem, amely az első pillanattól férjéhez fűzte, olyan erős érzés volt, hogy joggal kaphatta a megszületett regény: Az Ég tartja a Földet nyomán készülő musical az Erzsébet, a szerelem szentje címet is. Egyébként Zsuffa Tünde bevallotta, hogy Erzsébet anyját, a Bánk bánból nagyon negatív alakként ismert Gertrudist is rehabilitálni akarta művével mint anyát és feleséget.
Az írónő és a zeneszerző együtt keresték fel Lezsák Sándort írói és költői minőségében, hogy felkérjék a musical szövegkönyvének és a verseknek a megírására. Zsuffa Tünde nemcsak a költőt, drámaírót tiszteli Lezsák Sándorban, de saját, írói pályája elindítóját, mentorát is, mert tőle kapta a biztatást édesapja emlékének szentelt első könyve megírására.
Lezsák Sándor, aki maga is foglalkozott Szent Erzsébet történetével, örömmel vállalta a feladatot, és hogy milyen szép a zene, kérésére a nyitány szólalt meg a lejátszón. Valóban szép volt, a sajtótájékoztató résztvevői tapsban törtek ki.
Cseke Péter a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója rendezi a musicalt, amelyben 19 szereplő, 20 pár táncos, gyerekszereplők, artisták irányítása vár rá, de mindenekelőtt a szereplők kiválasztása. ( „Újmagyarul”: casting a szerk.) Egyetlen szereplő már biztos: Dolhai Attila, aki Walter lovagként végig jelen van a darabban, ő történelmi személy: II. András udvarában élt a királyi gyermekek mellett, ő kísérte Erzsébetet Türingiába, és végig mellette maradt.
A darab színrevitelének két fő támogatója: Kásler Miklós miniszter és Erdő Péter bíboros.
Mindehhez gyakorlott producer is kellett: Pataki András személyében találták meg, aki a Soproni Petőfi Színház igazgató főrendezője, valamint a Forrás Színház és az Evengélium Színház művészeti vezetője.
A bemutatót február 26-án tartják, és szeretnék vele bejárni a Kárpát-medencét,
később német területekre is gondoltak, de mindenekelőtt fontos lenne, hogy a járvány idején kényszerből elmaradt nézők visszatérjenek a színházakba. Végül hozzátette: Szent Erzsébet példaértékű élete, személye csillagként helyezhető fel az európai horizontra. Olyan minta, amely mindannyiunkat gondolkodásra késztet.
Jó lenne, ha az EU 27 csillagán kívül ilyen személyek is jelentenék Európát…
Cservenka Judit/Felvidék.ma
