A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora a karácsony hetét a kalotaszegi népszokásoknak szenteli. A zenei válogatásban is helyi muzsika szól.
A Kossuth Rádió a „Hajnali” – Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsor e héten a kalotaszegi népszokásokkal ismerteti meg a hallgatókat.
A karácsonyi ünnepkörbe számos tradíció tartozott, a betlehemezés, a kántálás és regölés mellett a karácsonyi asztal is fontos szerepet játszott a néphagyományban. December 24-én a katolikus családok böjtöltek, és csak este fogyasztották el a hús nélküli vacsorát, ami eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma és húsmentes vajas bableves, végül mákos guba volt. A fokhagyma az egészséget, a méz az élet édességét jelképezte. Sok helyen az asztalt nem szedték le, hogy a betérő Kisjézus ne maradjon éhen. Ezzel szemben a reformátusoknál nem volt kifejezetten böjti időszak, de ők is böjtös jellegű ételeket ettek, és olajjal, vajjal főztek.
A karácsonyi terítés kultuszát mindkét felekezetnél megtalálhatjuk, az asztalra gabonát helyeztek, az asztal alá pedig – a betlehemi jászol emlékére – szalma került.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/12/Betlehem_Nagyolvediovoda_illusztracio.jpg)
Az erdélyi Kalotaszegen különös hagyomány élt, az emberek délelőtt templomba mentek, délután karácsonyi bált tartottak az ünnep első, második és erdélyi szokás szerint annak harmadik napján is. Az ünnepélyes bevezetést jelentette a kántálás, majd folytatódott az Istvánok és Jánosok köszöntésével, azaz névnapi kántálással. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódtak köszöntők, jókívánságok és rigmusok is.
A magyar nyelvterület egyes vidékein, például Mezőségen, Székelyföldön és Moldvában ez még ma is élő hagyomány. A legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokás a betlehemezés volt, amit az egész Kárpát-medencében ismertek.
A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes dramatikus játéka állt: fő eleme a pásztorjáték volt, amelyben a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg szerepelt. Fő kelléke a templom alakú betlehem volt a Szent Családdal.
Általában karácsony másnapján, 26-án került sor a regölésre, amely a téli napforduló ősi, pogány kori szokásából maradt fenn. A kifordított báránybőrbundát viselő férfiak zajkeltő eszközökkel jártak házról házra és bőség-, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák éneküket. Ezután beköszöntőt mondtak, majd a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása következett, amit a házigazdának szánt jókívánságok és az adománykérés követett. Minden versszak végén a következő refrén hangzott el:
„Haj regö, rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen!”
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03 órakor)
A műsor az interneten elérhető.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)