A Boldogságos Szűz – akit a magyar nyelv Szentségesnek mond – legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének.
Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a forrásból megkapott minden kegyelmet, amit teremtmény egyáltalán kaphat: ő, a ,,kegyelemmel teljes”, és/vagy a „malaszttal teljes.”
Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, megtörtént az, ami a természet rendjében sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő: anya lett a szűz és fia született: Jézus, a Megváltó.
Január 1-je összetett ünnep, Kiskarácsony napjának is nevezik. Több dologra is gondolunk e napon. Liturgikus szempontból ez az ünnep elsősorban Szűz Mária Istenanyaságának ünnepe. Hiszen a keresztények ősidőktől fogva Isten anyjaként tisztelték a Boldogságos Szent Szüzet. Ez különösen nagy hangsúlyt kap a karácsonyi ünnepkörben. Hálával ünneplik a Boldogságos Szent Szüzet, hiszen általa kapta a világ az üdvözítőjét.
W.A. Bouguerean (1825-1905) A liliomok Szűze (La Vierge au lys)
Régebben Jézus névadási ünnepeként is emlegették január elsejét. Hiszen a Szentírás tanúsága szerint nyolc nappal Jézus születése után, éppen ezen a napon, Mózes törvénye szerint körülmetélték a gyermeket, és a Jézus nevet adták neki.
A római katolikus egyház tanításában négy dogma szól Isten anyjáról:
1. Mária Theotokosz, mondják a görögök, Mater Dei, mondják a latinok, Isten anyja, mondjuk magyarul a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik.
2. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az apostoli hitvallás mondja:,,Születék Szűz Máriától”.
3. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8-a.
4. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. Ünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.
Így, ilyen értelemben az egyház egyetlen más szentről sem beszél. Mindezzel együtt Mária, a Boldogságos Szűz valóságos ember, akinek története, sorsa, életrajza, élete van. Élete, amely teljesen Istenből ered, érte van, és benne van.
A jeles napok között január elseje 1967 óta egyben a Béke Világnapja is. Ezen a napon, az egész világon fokozottan kiemelik azt, hogy mennyire szüksége van a világnak a békére. Erre a fontos tényre akarta felhívni a világ figyelmét Szent II. János Pál pápa is, amikor elrendelte ezt az emléknapot.
Január elsején a polgári év kezdetét is ünnepeljük. Amikor „Istentől megáldott, békés, boldog újévet kívánunk” egymásnak, akkor arra gondolunk, hogy legyen jelen bennünk és köztünk személyesen az Isten, és békességet teremtve éljünk önmagunkkal, egymással és az egész világgal.
Ima Szűz Máriához, Isten anyjához:
Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja,
könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején,
hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől,
mindenkor dicsőséges és áldott Szűz,
mi Asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk,
engeszteld meg nekünk Szent Fiadat,
ajánlj minket Szent Fiadnak,
mutass be minket Szent Fiadnak. Ámen.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
