Tavaly októberben fogadta el a szlovák parlament Gyimesi György (OĽaNO) képviselő indítványát, melynek lényege, hogy a szlovák mellett még egy kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni az információkat az útirányjelző táblákon – mindezt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításának köszönhetően.
Bár a törvénymódosító javaslat benyújtását a Most-Híd erősen kritizálta arra hivatkozva, hogy a javaslat eredeti formája nem jelentene előrelépést a közlekedési táblák kétnyelvűsítése terénꓼ még fel is szólították a parlamenti képviselőt, vonja vissza javaslatát. Ezt követően Forró Krisztián, akkor még az MKP elnökeként, egy, a módosításról szóló szakmai konzultáció lefolytatását javasolta, Horony Ákos jogász, a kisebbségi nyelvhasználat szakértője bevonásával.
Így született meg a végül októberben elfogadott törvénymódosító javaslat, amely nagy előrelépést jelent a vizuális kétnyelvűség terén.
Ma a kisebbségi kormánybiztos hivatala sajtóközleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy hatályba lépett az új jogszabály. „A kisebbségi nyelvtörvény módosítása értelmében 2022 januárjától megváltozott a kisebbségi nyelvek közlekedési táblákon való használatának jogszabályi környezete. A szóban forgó módosítás a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezések módosítását és kiegészítését tartalmazza.
A szlovák belügyminisztérium közúti jelzésekről szóló rendelete szerint a közúti jelzéseken a feliratokat államnyelven kell feltüntetni, ám más nyelv is használható olyan külön rendelet és nemzetközi szerződés alapján, amelyhez a Szlovák Köztársaság csatlakozott.
Az egyik ilyen különleges szabályozás a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló 184/1999 sz. törvény” – fogalmaznak.
Bukovszky László kormánybiztos hivatala megjegyezte, hogy a közlekedési minisztériummal tartott tavaly decemberi megbeszélést követően a minisztérium illetékes szervezeti egysége iránymutatást adott ki a nemzeti kisebbségek nyelvének közúti jelzéseken való használatáról.
„A minisztérium felkérte a 36 járási hivatalt és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását (ZMOS), hogy a hatályos jogszabályok és a függőleges közúti jelzések műszaki szabályzata alapján folytassák le a kisebbségi településeken a közúti jelzések használatának meghatározására vonatkozó napirend végrehajtását” – olvasható közleményükben.
A kormánybiztos hozzátette, üdvözli a minisztérium konstruktív hozzáállását. Ennek köszönhetően megállapodtak abban is, hogy a közúti útjelzőtáblákon szereplő szövegek eltérő fordításait és jelentésbeli összetévesztését elkerülendő, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal módszertani segítséget nyújt a kötelezetteknek.
A törvény tehát ezentúl lehetővé teszi, hogy az útirányjelző táblákon feltüntetett településnevet államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén is kiírják.
Eddig csak a település elején és végén levő községnévtáblán vagy a hivatali épületeken lehetett kiírni a település nevét a kisebbségek nyelvén azokon a településeken, ahol két egymást követő népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát.
2022 januárjától azonban nemcsak az irányjelző táblákon szereplő települések neveit lehet majd magyarul – vagy más kisebbség nyelvén – kiírni, de a folyók megnevezéseit is, illetve a megye- és járáshatárokat jelző táblák is kétnyelvűek lehetnek.
A törvény szerint nemcsak az önkormányzati utakat lehet majd magyar felirattal ellátni, hanem a településen keresztül haladó magasabb rendű, állami/megyei utakat is. Ugyancsak előrelépés, hogy a magyarlakta városok és falvak településrészeinek neveit is fel lehet majd tüntetni magyarul – eddig ezt sem engedte a törvény.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
