Fotó: Pályi Zsófia

A napokban megjelent cikkre érzem kényszerét, hogy reagáljak, mint a felvidéki magyar kultúrélet szereplője (is). Címe: Kerekes Vica: Orbán miért nem mondja ki, hogy tévedt? Az interjú megjelentetője a magyar független objektív sajtó ( röviden F.O.S.) egyik jeles képviselője.

A tisztelt művésznő hangosan elemez, merül bele a geopolitika legmélyebb bugyraiba, s bátorkodom szerényen megjegyezni, hogy objektivitás és rálátás hiányában teszi mindezt.
Az általa vezérelt gondolatmenet hiányos, s tényeket nélkülöz, amolyan „sodródom az árral“, írok ezt-azt. Van ám erre egy bölcs kínai közmondás, engedelmükkel nem idézném, lényege a hal és a sodrás fontossága.

Természetesen a kimeríteni kívánt témakör a keleti határunkon dúló háború. Vessünk egy pillantást, szigorúan az én szemszögemből az elmúlt néhány évtized eseményeire, melyek némi választ jelentenek majd a „sodródásra“.

Időrendi sorrendben a demokrácia fellegvárának nevezett Amerikai Egyesült Államok által támogatott, illetve a szövetségesekkel vezetett háborúk listája:

  • koreai háború (1950-1953),
  • libanoni válság (1958),
  • Disznó-öbölbeli invázió (1961),
  • dominikai polgárháború (1965-1966),
  • vietnámi háború (1965-1973),
  • második shabai háború (1978),
  • libanoni békefenntartók (1982-1984),
  • Grenada amerikai megszállása (1983),
  • Panama amerikai megszállása (1989–1990),
  • Öbölháború (1990–1991),
  • szomáliai polgárháború (1992–1995),
  • Haiti megszállása (1994–1995),
  • boszniai háború (1994–1995),
  • koszovói háború (1998–1999),
  • afganisztáni háború (2001–2014),
  • iraki háború (2003–2011),
  • líbiai intervenció (2011),
  • az Iszlám Állam elleni háború (2014 –).

Miként reagált a közvélemény? Hány gyermek, nő, öreg és férfi vesztette életét? A világgazdaság reakciói? Kis kitűzők? Igen némi felhörrenés volt hallható, de Biden elnök szellentése véleményen szerint hangosabbat szólt Erzsébet királynő jelenlétében.

Vegyük górcső alá kárpátaljai nemzettársaink ellen az ukrán részről a kölcsönös tisztelet jegyében intézett lépések sorát (újságcikkekből merítve):

A kárpátaljai magyarok ellen uszít egy ukrán politikus a tévében

Aljas támadás a kárpátaljai magyarok ellen: így néz ki a felgyújtott ungvári székház

Egyre jobban fokozódik a magyarellenesség Kárpátalján, legutóbb egy ukrán nacionalista weboldal kezdte el feltölteni nyilvános adatbázisába a magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét

Kijev az intézményes kárpátaljai magyar érdekvédelem megszüntetésére készül

Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több kárpátaljai magyar intézménynél és Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán

A záhonyi határátkelő közelében fekvő 1300 fős, zömmel magyar lakosságú Tiszasalamon iskolájának homlokzatáról, folyosójáról kedd reggelre tűnt el az ukrán mellől a magyar zászló, a címer és kifüggesztett Himnusz

Január 16-án az ukrán államnyelvi törvény újabb szakasza lép hatályba, amely ezúttal kizárólag az orosz kisebbség ellen irányul. A kárpátaljai magyarság jövőjét azonban két kijevi törvénytervezet is befolyásolhatja. Vagy az összes kisebbséget diszkriminálják, vagy „csak” az oroszokat

Nyíltan uszít a kárpátaljai magyarok ellen a Ternopili Megyei Tanács elnöke
Durva hangvételű fenyegető üzenetet kaptak pénteken kárpátaljai magyar külképviseletek, szervezetek, sajtóorgánumok és magánszemélyek – adták hírül helyi magyar nyelvű hírportálok (2018)

Ismeretlenek kedd hajnalban felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodáját Ungvár belvárosában, az épület jelentős részben kiégett. Személyi sérülés nem történt (2018)

Az ukrán haderő ugyanis kész közbelépni, és a 128-as dandárnak két óra elegendő, hogy a Balatonig hatoljon – Szergej Melnicsuk képviselő szavai egy TV-s interjúban
Ciánnal akarták megmérgezni a kárpátaljai magyarokat (2020)

Nem kívánom tovább folytatni, émelygek…

Van ám olvasnivaló bőven. Szíveskedjen böngészni az internetet, mert az nem felejt!
„Az utolsó csepp számomra a magyar állam reakciója volt az orosz invázióra. Nagyon vártam Orbán Viktor reagálását, hiszen tudjuk, hogy szimpatizál Oroszországgal, és figyeltem, mikor szólal fel egyáltalán: nagyon sokáig csendben maradt. Csehország és Szlovákia már régen felszólalt, mire megjött a magyar reakció is, miszerint Orbán elítéli az agressziót“ – mondta/írta Kerekes Vica.

Tisztelt művésznő, egy politikus legfőbb erénye a „politikai véna, előreláthatóság, helyzetkezelés, s annak lereagálása“.

Lehet fejjel a falnak rohanni, s lóhalálában beállni a fősodrat mellé-mögé. Igen, lehet, de az ilyet hidegvérrel, józanul, s hogy ne menjek messzire, „stratégiai nyugalommal“ kell kezelni. Elemezni a kialakult szituációt, annak előzményeit és várható következményét, úgy a nemzetbiztonságra, mint a gazdaságra való hatását. Egy ilyen helyzetben minden nyilatkozatnak következménye/súlya van, illetve lesz. Ezért kerülendők az olyan Hakapeszi Maki-féle, mesébe illő, de annál szomorúbb butaságok, melyek esetlegesen veszélybe sodorják a magyar kisebbséget. Hallottunk sok ilyet az elmúlt napokban.

Megsüvegelendő, ha egy országot nem szórólap-bizniszesek, vodkaárusok, komikusok, exriporterek, szoknyapecérek s más hivatású úriemberek vezetik, hanem diplomás jogászok, közgazdászok és diplomaták.

S ha valóban példát szeretne statuálni a demokráciából vizsgázott Nyugat, akkor kerülendő a kollektív bűnösség elvének alkalmazása.

Tehet egy sportoló, netán egy pék a háborúról? S azért ne feledjük, a kollektív bűnösség, mint olyan, ismerős ám számunkra is. Tetszik tudni, hogy Ön is háborús bűnös mind a mai napig? Na ezek azok a témakörök, melyben egy szakavatott művész állast foglalhatna esetlegesen. „Bezony ám“…

Mindezek láttán, hallatán csak egyet kérek szépen a tisztelt művésznőtől: Tessék megfontoltan és a helyén kezelni az adott helyzetet, de legfőképpen objektíven! Ezért lett Önből egy valóban tehetséges színésznő, s Orbán Viktorból miniszterelnök. Mindenki csak a saját háza táján(…). Ha úgy alakul, s fontosságát érezné, bátran keressen, összehozunk egy politikai kibeszélő estet a Reviczky-házban, arra alkalmas beszélgetőpartnerrel.

(Urbán Zoltán/Felvidék.ma)