Évről évre folyamatosan csökken az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak száma. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon – tájékoztatta a Legfőbb Ügyészség csütörtökön az MTI-t.
Az OLAF szerdán nyilvánosságra hozott 2021-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (35 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2017 és 2021 között – közölték.
Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen – ismertették.
A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, vagy ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – írták.
Hangsúlyozták, hogy az egyes médiumokban megjelent téves értelmezéssel ellentétben, nincs olyan igazságügyi ajánlás, amelyben ne indult volna nyomozás, amellyel érdemben ne foglalkoznának a magyar hatóságok.
Kifejtették, hogy az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: míg 2016-ban még 10, addig az elmúlt két évben már csak 2-2 ajánlás érkezett.
A közlemény szerint a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.
Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését februárban munkamegállapodás formájában is rögzítette. A közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit azóta a munkamegállapodás formálisan is biztosítja – áll a közleményben.
(MTI/Felvidék.ma)
