Magyarország elsősorban nem a veszélyek, hanem a lehetőségek és a jövő földrészét látja Afrikában, és arra törekszik, hogy tiszteleten alapuló, kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködéseket alakítson ki a földrész országaival – mondta az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár a Magyar–Afrika Hét megnyitóján, hétfőn Budapesten.
Azbej Tristan szerint Magyarország látja azokat a kihívásokat és veszélyeket, amelyekkel Afrika szembenéz. A gazdasági fejlődés lassú üteme, az élelmiszerválság, a fegyveres konfliktusok, a vallási üldöztetés, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás mind olyan kihívások, amelyekre megoldást kell találni, egyrészt az emberiesség okán – mondta.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hozzátette: a megoldás keresése Magyarország nemzeti érdeke is, az elmélyülő válságok ugyanis emberek tízmillióit indíthatják el Európa és Magyarország irányába. Európa biztonságának külső védvonala Afrikában van – emelte ki.
Hozzátette: a kormány arra törekszik, hogy tiszteleten alapuló, kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködést építsen ki a kontinens országaival, legyen szó külgazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális, humanitárius együttműködésről, vagy a hitük miatt üldözött keresztények megsegítéséről.
A mi partnerségünk nem a gyarmattartó politikát követi, a leereszkedő, odavetett segélyezés politikáját, mert az nem járul hozzá a tartós fejlesztéshez, csak fokozza a térség rászorultságát – mondta.
Szólt arról is, hogy a térségben megjelent az ideológiai gyarmatosítás, amikor „a nyugati liberális szervezetek és kormányok” a segélyezési programokon keresztül erőltetik rá az afrikai társadalmakra saját világképüket, követelik a hagyományos afrikai emberkép és családfelfogás elvetését és a genderideológia elfogadását.
Hozzátette: ezt Magyarország elutasítja, mert ellentmond a tisztelet, a szubszidiaritás és a szolidaritás elveinek.
A magyar modell az egymásra utaltságból indul ki, abból, hogy Afrika közel van, közelebb, mint gondolnánk. Szükségünk van déli szomszédságunkban egy biztonságos, stabil és felvirágzó Afrikára, ezért szívügyünk a kontinens helyzete és jövője – szögezte le.
Mint mondta, a Hungary Helps Program fő célkitűzése, hogy kölcsönösen előnyös együttműködés keretében jövőképet tudjanak nyújtani a válságövezetekben vagy a fejlődő országokban élő közösségeknek. Hisszük, hogy az a hatékony támogatás, amely ezeknek az országoknak megteremti a lehetőségét, hogy saját magukon segíthessenek – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem tudja és nem is akarja meghatározni, milyen megoldásokra van szükségük az afrikai partnerországoknak, ezért inkább a helyi közösségeket támogatja a humanitárius segítségnyújtással és a külgazdasági kapcsolatok kiterjesztésével, hogy azok a saját igényeik szerint dönthessenek erről.
Minden támogatás hozzájárul, hogy Afrika a jövő kontinense legyen és Magyarország számára ne a migrációs fenyegetést jelentse, hanem a külgazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatépítés szinte kimeríthetetlen lehetőségét – fogalmazott.
Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament Fejlesztési Szakbizottságának néppárti szakmai vezetője és a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövete arról beszélt, nagyon fontos összehozni az Afrikáért tenni akaró szervezeteket.
Megjegyezte: „a szép elgondolásokat” konkrét cselekvéssé kell formálni, ehhez pedig elengedhetetlen az érintettek szoros együttműködése. Felhívta a figyelmet arra, mindenki szerepet vállalhat ebben, és terjeszteni kell az adás és együttműködés kultúráját, hogy az „ne budapesti, belvárosi passzió legyen”.
A politikus szólt arról is, hogy Magyarország felismerte, az egyházaknak, felekezeteknek megkerülhetetlen szerepük van Afrikában, és ezt a döntéshozóknak figyelembe kell venniük a támogatások megszervezésénél.
Megnyílt a budapesti Magyar–Afrika Hét (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Benes Károly, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika-főosztályának vezetője arról beszélt, 2013 óta működik a Stipendium Hungaricum program, amely az oktatási lehetőségeket bővíti az afrikai diákok számára Magyarországon. Az oktatás a jövőbe történő befektetés, amivel nemcsak az érintett afrikai országok jólétéhez járulunk hozzá, hanem az itt tanuló diákok Magyarországhoz kötődése révén hazánk is jelentősen profitál a programból – mondta.
Hozzátette: jelenleg 23 országgal van az afrikai kontinensen ilyen megállapodás és a 2022/23-as tanévben 1400 új diák kezdi meg tanulmányait Magyarországon.
France Mutombo, a Magyar–Afrika Hetet szervező Afrikáért Alapítvány elnöke, a Kongói Demokratikus Köztársaság tiszteletbeli konzulja megnyitójában kiemelte a nemzetközi együttműködés, fejlesztés és humanitárius együttműködés fontosságát.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy csak az a segítség hatékony, „amit ésszel adunk, nem csak szívvel”, és meglátása szerint Afrika fejlődéséhez több szolidaritásra és szeretetre van szükség.
Mint mondta, Afrika nagyon sok mindent adott a világnak, és most szükség van arra, hogy őt karolják fel. Fontos Afrika stabilitása, enélkül nem lesz stabil világ, Európa – mondta. Hozzátette: Afrika stabilitása nélkül Európa fejlődése sem lesz fenntartható sokáig, és amíg nem kap Afrika segítséget a talpra álláshoz, „addig Európa veszélyben van”.
A Magyar–Afrika hét főszervezője a húszéves Afrikáért Alapítvány, amely ezzel a rendezvénnyel ünnepli alapítását. Az alapítvány célja, hogy hidat képezzen Afrika és Magyarország között. A rendezvénysorozat keretében hétfőn a nemzetközi fejlesztések és a humanitárius segítségnyújtás áll a központban, kedden és szerdán gazdasági napokat tartanak, csütörtökön pedig az oktatás és tudomány kerül fókuszba. Kísérőrendezvényként egész héten kulturális programok várják az Afrika iránt érdeklődőket.
(MTI/Felvidék.ma)
