A Gömör-Kishonti Múzeum a hónap műtárgya keretén belül a Mátrai-Makovits Jenő rimaszombati festő- és szobrászművész által tervezett I. világháborús hősi emlékmű építésének korabeli fotográfiáit mutatja be a közönségnek.
„Rimaszombatban, az egykori gömöri megyeszékhelyen az 1914–1918 közötti világháborúban hősi halált haltak emlékművének kérdése az 1938-as visszacsatolás után vált aktuálissá, a szándék az Emlékmű Bizottság megalakításában is megnyilvánult” – mondta PhDr. Kerényi Éva, PhD., a Gömör-Kishonti Múzeum történésze.
Mint kifejtette, az újból megyei jogú város főterére Mátrai-Makovits Jenő (1896–1967) helyi festő- és szobrászművész készített vázlatterveket szülővárosa számára. Gipsztervei közül, melyek ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét képezik, végül a ma is álló fehér márványlapú, szerény díszemlék valósult meg.
„A dolog érdekessége, hogy az építkezés 3 éven át akadozott, a travertin köveket ugyanis az akkor már Szlovákiához tartozó Iglóról, illetve Szepesváraljáról szállították az újonnan Magyarországhoz csatolt Rimaszombatba” – emlékeztetett Kerényi Éva.
A 119 rimaszombati katona nevével jelzett hősi emlékművet 1942. november 10-én, a város Magyarországhoz való visszacsatolásának negyedik évfordulóján leplezték le Rimaszombatban az akkori Horthy Miklós téren.
A hősök emlékművének felavató ünnepségét a helyi regionális társadalmi lap, a Gömör 1942. november 15-i száma alapján tudjuk „rekonstruálni” – tudtuk meg Kerényi Évától.
A piros-fehér-zöld zászlódíszbe öltözött város először a keresztény felekezetek templomaiban, ünnepi istentiszteletek keretében rótta le kegyeletét délelőtt 9 órakor, majd 10 órától a városháza nagytermében folyt le a díszközgyűlés.
A Hősök Emlékművének leleplezési ünnepélyére fél 12 órakor került sor a város főterén. Az ünnepi műsor keretében a helyi levente- és cserkészzenekar a Magyar Hiszekegy előadásával nyitotta meg a ceremóniát, majd a keresztény egyházak lelkészei megáldották az emlékművet.
Az ünnepi felavató beszédet vitéz kövecsesi Lukács Béla m. kir. titkos tanácsos, tárca nélküli miniszter, Rimaszombat díszpolgára tartotta, majd a Rimaszombati Dalegylet előadásában felcsendült Himnusz után a Hősök Emlékmű Bizottsága nevében került sor az emlékmű átadására, melyet Éva László polgármester vett át a város közönsége nevében.
Az újonnan átadott hősi emlékmű megkoszorúzása után a Rimaszombati Magyar Dalegylet a Szózat eléneklésével zárta az ünnepi műsort.
A római katolikus templom előtt felállított, díszpompával átadott emlékművön eredetileg a kormányzó tragikus légi szerencsétlenségben elhunyt fia, vitéz nagybányai Horthy István neve is szerepelt a tiszteletadás kifejezéseként (s egy 1942-ben hozott rendelkezés értelmében kötelező jelleggel). A nevet 1945 után távolították el az emlékműről.
„A HAZÁÉRT” felirat ugyancsak eltűnt, ami szintúgy a csehszlovák impériumváltás számlájára írható. Mint ahogy a kétoldalt, kardokat ábrázoló oszlopokon díszelgő örökmécseseknek is nyoma veszett.
„Ma az emlékmű megtisztított, részben helyreállított állapotban látható Rimaszombat Fő terén, emlékeztetve a mai kor emberét az elesett rimaszombati hősökre. A fotók 2022. november 2. és november 30. között tekinthetők meg a múzeum állandó kiállítótermében” – tudtuk meg Kerényi Évától.
(HE, Felvidék.ma)
