November 11-én, Márton napján, délelőtt 10 órakor avatták fel Nyitrán a híres ornitológus Chrenóczy-Nagy József emléktábláját. A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács céljául tűzte ki Nyitra neves magyar szülöttjének a város területén emléket állítani. Ezen szándék megértésre lelt a Zoboralja Közhasznú Társaság elnökénél, Ladányi Lajosnál, aki méltó helyet biztosított a tábla elhelyezésére a nyitrai óvárosban lévő épület falán, mely a Csemadok Területi Választmány titkárságának, a Nyitra és vidéke Célalap és a Zoboralji Kulturális és Információs központ otthona.
Az emléktábla felavatása ünnepi hangulatban zajlott, majd állófogadással folytatódott a Zoboralja Közhasznú Társaság termeiben, ahol Chrenóczy munkásságáról és emlékezetéről zajlott kötetlen párbeszéd a résztvevők között.
Mészáros András professzor, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke Chrenóczyt így méltatta:
„1842-től tiszteletbeli, 1847-től 1889-ig rendes megyei főorvos volt. Negyven évig viselte e terhes hivatalt” – mindenki megelégedésére. Pedig nem könnyű évek voltak ezek! Alig egy éve volt a megyei egészségügy élén, amikor kitört a magyar szabadságharc, s a harcok kiváltotta népmozgás meghozta az 1831-ben megismert kolerát. A megye alig 40 férőhelyes kórháza kicsinek bizonyult és ezért egy kb. 400 fős tábori kórházat állítottak fel.
1849. június 27-én a kórházat vizitáló Meszlényiné Kossuth Zsuzsa, a tábori kórházak főápolónője dicsérően nyilatkozott a Nagy dr. vezette kórházról. Hat évvel később hasonló elégedettséggel távozott a nyitrai kolera-kórházból Albrecht herceg is, Magyarország akkori kormányzója is. Nagy doktor a két járvány alatt szerzett tapasztalatairól 1876-ban „A cholera Nyitravármegyében 1831-1874” címmel könyvet adott ki, amely mindmáig az orvostörténészek fontos forrása.
Ami azonban doktorunkat kiemeli a korabeli, néhány tucat megyei főorvos közül, az a természettudományos érdeklődése. Hivatalából kifolyólag szemmel kellett tartania megyéje természeti viszonyait is. E „viszonyok” közül a madártan, az ornitológia lett a kedvence. Az e téren elért eredményei alapján lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Székfoglaló előadásában a madarak gyomrának a táplálék minőségéhez alkalmazkodó alaktanáról értekezett.
Legismertebb madártani munkája azonban a Komáromban, 1861-ben „A madár a teremtés művében” címmel kiadott természettudományos-filozófiai esszégyűjtemény. A gyönyörű magyarsággal megírt szövegre Arany János is felfigyelt.“
A méltatás után Mészáros András professzor és Ladányi Lajos a Zoboralji Kulturális és Információs Központ elnöke együtt leplezték le az emléktáblát, ezzel átadva egy újabb magyar emlékpontot Nyitra város területén.
Chrenóczy-Nagy József munkásságának megbecsülését Nyitrán hiába is kerestük volna. Az 1960-as években lebontott szülőházán lévő emléktábla a bontás folyamán a szülőházzal együtt elpusztult. Chrenóczy-Nagy emléke ezután sem örvendett nagy tiszteletnek, hiába a 40 év főorvosi szolgálata Nyitrán, melyet a nyitrai köznép javára fordított, a városi temetőben lévő síremléke máig gondozatlan és pusztul. A nyitrai városi temető néhány évvel ezelőtt felállított márványtábláján – mely Nyitra város e temetőben nyugvó híres szülötteit sorolja – a nyitrai emlékezet a háláját Chrenóczy felé aképp fejezete ki, hogy Chrenóczyt e táblán mint Jozef Chrenovsky Veľký-t említi.
Reméljük, hogy a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács és a Zoboralji Kulturális és Információs Központ további együttműködése Chrenóczyt a nyitraiak közösségi emlékezetében a tudomány terén szerzett érdemeiért és áldozatos orvosi szolgálatáért visszahelyezi a méltán megérdemelt helyére.
(Jancsó Badacs Károly)
