Jóváhagyta pénteken a lengyel parlamenti alsóház a legfelsőbb bíróságról szóló törvény módosítását, ami lehetővé teheti a Lengyelországnak szánt uniós helyreállítási források kifizetését.
A 460 fős szejmben 203 képviselő szavazott, 52-en ellene, 189-en tartózkodtak, 16-an pedig nem voksoltak. A tervezet most a szenátus elé kerül.
Ellenezte a törvénymódosítást a kormánykoalíció 22 képviselője, akiknek a többsége az egyik kisebb tömörülésnek, a Szolidáris Lengyelországnak (SP) a tagja, az ellenzék soraiból pedig az euroszkeptikus kispártokat tömörítő Konföderáció, valamint más képviselők.
Tartózkodott a szavazástól a fő ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO), valamint a Lengyel Parasztpárt és a Baloldal képviselőinek zöme.
A tervezetet december közepén nyújtotta be a kormánykoalíció élén álló Jog és Igazságosság (PiS) párt. A módosításokra a kormány beszámolója szerint rábólintottak az illetékes uniós biztosok, és azok megfelelnének a lengyel helyreállítási tervben megszabott egyik fő feltételnek. Ezáltal lehetővé tennék a Lengyelországnak szánt uniós támogatások kifizetését.
A leglényegesebb változás a törvényben az lenne, hogy a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át. Pontosítanának azokon az eljárásokon is, amelyek szerint egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága.
Az ellenzéki politikusok jelezték: az ellenzéki többségű szenátusban majd beiktatják a tervezetbe azokat a módosításaikat, amelyeket a szejm elvetett. Az említett javaslatok törölnék a legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara eddigi döntéseit, egyúttal meghagynák a fegyelmi ügyeket a legfelsőbb bíróság hatáskörében.
A kormánypárti képviselők szerint az ellenzéki módosítások sértenék az Európai Bizottsággal (EB) kötött megállapodást.
Amennyiben a szenátus megszavazza a jelzett módosításokat, a tervezet újból a szejm elé kerül. Ott a kormánytöbbség leszavazhatja őket, a Szolidáris Lengyelország támogatása nélkül viszont kérdéses lenne az eredeti tervezet sorsa a parlamentben. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a párt elnöke korábban hangsúlyozta: az SP „soha nem vesz részt a brüsszeli hivatalnokok által diktált törvények alkotásában”.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök a pénteki szavazás után újságíróknak egy Brüsszellel megkötött „nehéz kompromisszumnak” nevezte a törvénymódosítást. „Be akarjuk fejezni a Nyugattal folytatott vitát, mert a valódi ellenség keleten van” – utalt Morawiecki az ukrajnai háborúra. Elismerte, hogy az SP „helyesen érvelt”, „a politika viszont a kompromisszum művészete”, most fontosabb ügyekért kell harcolni – tette hozzá.
Andrzej Duda pedig, aki államfőként a törvények végleges megítélésére jogosult, decemberben azt mondta: az új törvénytervezetről a kormány vele nem egyeztetett. Jelezte: amikor elé kerül a törvény, a parlamenti viták befejeződése után, akkor nem fog beleegyezni a lengyel alkotmányos rendet sértő semmilyen előírásba.
Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője a PAP hírügynökségnek a lengyel helyreállítási tervben foglalt vállalások irányában tett fontos lépésnek nevezte a tervezet alsóházi elfogadását. Jelezte: Brüsszel figyelemmel fogja kísérni a törvényhozási folyamatot, és fontosnak nevezte, hogy a végleges jogszabály „növelje a bírósági jogvédelem és a bírói függetlenség törvényben garantált szintjét”.
A lengyel helyreállítási terv 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását teszi lehetővé.
(MTI/Felvidék.ma)
