A rendszerváltozás előtti időszakban szinte minden város és nagyobb település rendelkezett bölcsődével. A kisdedóvó intézmények segítették a kisgyermekes szülők, főleg az édesanyák visszatérését a munka világába. Legféltettebb kincsük megfelelő szakmai gondoskodást kapott az intézményekben. Az elmúlt évtizedekben azonban alaposan megcsappant a bölcsődék száma, pedig igény ma is lenne. Napjainkban különféle fenntartásban működnek a szociális szolgáltatást nyújtó intézmények, önkormányzati, alapítványi, egyházi, magán fenntartású bölcsődékkel találkozhatunk országszerte.
Az utóbbi években a Lévai járásban is egyre több bölcsőde nyílt meg. A járási székhelyen is több ilyen működik. A lévai bölcsődék javarészt 0–3, illetve 1–3 éves korig gondoskodnak a gyermekekről kora reggeltől késő délutánig.
A szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények nem ingyenesek. A szülők meghatározott pénzösszeget fizetnek havi szinten. Az összeg függ a fenntartó típusától. A járási székhelyen átlagosan 120–300 euró körüli összeget fizetnek a szülők.
A zselízi bölcsőde hálóterme (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mindehhez az állam anyagilag hozzájárul, amennyiben az édesanya visszamegy dolgozni, illetve egyénileg kérvényezi a támogatást. Az efféle szolgáltatásokra van igény, ezt bizonyítja az is, hogy az önkormányzati mellett több magán, illetve alapítványi bölcsőde is működik a városban.
A számuk hamarosan bővül, hiszen a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretén belül a Lévai Református Egyházközség is bölcsődeépítésbe kezdett. A Forrás Református Bölcsőde épületét már át is adták.
Országos viszonylatban a legtöbb bölcsőde az egészségügyi és a szociális minisztérium alá tartozik. Többségükben egészségügyi végzettségű, valamint ápolási, szociális végzettségű személyzet gondoskodik a legkisebbekről. A dadusok mellett néhány helyen pedagógiai végzettségű alkalmazott is van. Számos olyan bölcsődével találkozunk, amely óvodával összevonva működik.
Az intézmények közül az önkormányzati fenntartású a legolcsóbb. A lévai szülők havi szinten 120, a nem a járási székhelyen élők 180 eurót fizetnek havonta. A bölcsődében egészségügyi végzettségű dadusok tevékenykednek. A város költségvetéséből működő intézmény 30 fő befogadására képes. Jelenleg telt házzal működik. Szinte állandó a túljelentkezés – tudtuk meg a bölcsőde vezetőjétől. A napi szintű gondoskodásra és megőrzésre koncentrálnak.
A Gyerekvilág elnevezésű alapítványi bölcsőde az alapgondoskodás mellett a Montessori-pedagógia elemeit is beépíti mindennapi tevékenységébe. Színesebb foglalkozási palettával dolgoznak, akár angolórák is a program részévé válnak. Itt nagyobb anyagi teher hárul a szülőkre. A bölcsőde mellett óvodai részleget is működtetnek, így nullától akár hatéves korig gondoskodnak a gyerkőcökről.
A lévai önkormányzati bölcsőde egyik terme (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az intézmény bevételét kizárólag a szülői befizetések képezik. A várostól nem érkezik támogatás, mindennek ellenére igény van az alapítványi bölcsődére is.
A több mint 30 ezer lakosú városban további magánbölcsődék is működnek, melyek az alapítványihoz hasonló helyzetben vannak.
Az önkormányzati, alapítványi és magán fenntartásúak mellett egyházi intézmények is sorra alakulnak.
Ennek kitűnő példáját látjuk Zselízen, ahol a hit megtartó erejének köszönhetően is a helyi református egyházközség fogott bölcsőde létesítésébe.
Az egyházközség bekapcsolódott a magyar kormány által meghirdetett Kárpát-medencei óvodafejlesztési programba.
2019 szeptemberében adták át a Mózeskosár Református Bölcsődét. Az intézmény az egykori magyar gimnázium épületének átalakítását követően, annak földszintjén jött létre. Az emeleti szintre költözött a város fenntartásában álló magyar óvoda. Az épület tőszomszédságában áll a több mint 250 fős magyar alapiskola. Így a magyar állami támogatásnak köszönhetően egy magyar közösségi tér jött létre Zselíz belvárosában.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A bölcsőde 15 fős befogadású, jelenleg mintegy tucatnyi gyerkőc látogatja – tudtuk meg Cserba Gabriellától, az egyházközség gondnokától. Itt is dadusok gondoskodnak a gyerekekről. A látogatók zömmel magyar szülők gyermekei. Az elmúlt években fokozatosan emelkedett a létszám, ez is bizonyítja, hogy van létjogosultságuk a kisebb városokban is a bölcsődéknek.
A járás másik magyar többségű városában, Ipolyságon jelenleg nem működik ilyen intézmény. A szocializmus végnapjaiban szűnt meg az Ipoly menti városban. A fiatal szülők részéről itt is lenne igény a bölcsődére. Az új városvezetés már gondolkodik a megoldási lehetőségeken.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
