A néphagyomány szerint március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”. Ezen a napon a megszokott helyszínen, a kultúrház presszójában került sor a Szegab Polgári Társulás hagyományos tavaszköszöntő rendezvényére, a XIX. borversenyre.
A bor készítésének sok jó útja van! Minden út jó, aminek a vége egy egészséges, hibátlan, tiszta ízű bor, és minden bor jó, amely valamely fogyasztó örömére szolgál. Valamennyi borverseny jellemzője, hogy a borok termelőjét nem ismerve, a szakértő borbírák a borokat megkóstolják, és arról általában számokban kifejezett véleményt alkotnak, felállítva egy sorrendet. A borversenyeken elért jó helyezés elsődlegesen erkölcsi siker a borász számára, de nem elhanyagolható az ezt követő piaci eredmény sem.
A helyi borversenyre, amelyen fehérborok, vörösborok és rozék kategóriájában lehetett indulni. A 300 bormintát öt, egyenként öttagú bírálóbizottság kóstolta Korpás András vezetésével.
A kora esti ünnepélyes eredményhirdetésen Dolník Tibor, a polgári társulás alelnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Farkas Iván megyei képviselőt és polgármestert, valamint Labancz Rolandot, Bátorkeszi polgármesterét. A szakmai zsűrit pedig Simonka István szőlész, borász képviselte.
Gyöpös István, a SZEGAB Polgári Társulás elnöke beszédében elmondta, büszkék rá, hogy ilyen sok nevezés érkezett a régióból. A borverseny sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a helyi borászokon kívül a madari, búcsi, negyedi, vásárúti, medvei, dunaszerdahelyi, farnadi, marcelházi, hetényi, szentpéteri, perbetei, kürti, kéméndi, dunaradványi, ógyallai, bagotai, izsai borosgazdák is neveztek bormintáikkal az idei versenyre. Ez ugyancsak bizonyítja a társulás működésének elért eredményeit, céljait.
A község polgármestere beszédében kiemelte: a borverseny hagyományosan színesíti a község kulturális palettáját, ugyanakkor ápolja a térségi borkultúra hagyományait. A polgármester örömmel tapasztalja, hogy egyre több fiatal csatlakozik a borkészítők népes táborához, ezzel is éltetve a borkultúrát.
„A borkészítés és borfogyasztás egyfajta közösségépítő erővel bír, hiszen a gazdák a szőlő termesztésekor, majd a szüreteléskor, sőt, a bor készítésekor is segítik egymást, később pedig az elkészült boraikat szívesen kínálják egymásnak a pincesoron, mindeközben szorosabbra fűzve a baráti viszonyt” – mondta Labancz Roland.
Simonka István beszédében kiemelte a régióra jellemző borminták sikeres szereplését. Egy aszályos évjárat tanulságairól elmondta, elképesztő évjárat volt, olyan borokkal, melyeket sokáig emlegettünk. Növényvédelmi szempontból a tavalyi évjárat a szélsőségek éve volt.
Borvidékenként, de azon belül akár dűlőnként változó volt a szőlőbetegségek szerepe. Az év jelentős részét jellemző aszály miatt a kórokozók csak lokálisan egy-egy helyen okoztak jelentősebb problémát. A szeptemberi csapadéknak köszönhetően azonban a szürkepenész okozott jelentős kártételt az ország szinte egész területén. Ennek ellenére mindenképpen ígéretesek a 2022-es évjáratú borok, annak ellenére, hogy a súlyos aszály miatt sok volt a bizonytalanság a termesztés sikerességében. Az illatos szőlőfajták – Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, muskotály – esetében kifejezetten jó évjárat lett a 2022-es, és sok helyen a kékszőlők is minőségi termést hoztak. Igaz, a borok talán kicsit gyorsabban öregszenek, az alacsonyabb savtartalom miatt. Erre majd oda kell figyelni! Örvendetes, hogy a településen egyre több fiatal foglalkozik a szőlőtermesztéssel, mert valahol lelkük rejtett zugában ott van még nagyapáik, ősapáik pincéje, hordója, szőlője, lugasa, amely egy egészen régi világ hangulatát idézi, levetve annak minden árnyát. Szinte érezni lehet a pincék illatát, a diófa alatti borozgatás kedélyes nyugalmát. A bort szerető és ahhoz valamelyest értő ember, ha megkóstolja a bort, szinte ott érzi magát a tájban, ahol az született, ott látja maga előtt a szőlőket, az embereket.
A versenybe benevezett 300 borminta (192 fehér, 75 vörös, 33 rozé) közül a fehérborok kategóriában 32 arany-, 103 ezüst-, 41 bronzérmet adtak át és 16 bormintát oklevéllel értékelt a zsűri. A vörösborok kategóriában 15 arany-, 28 ezüst-, 28 bronzérmet osztottak ki, 4 borminta pedig oklevelet kapott. A rozéknál 2 arany-, 13 ezüst-, 15, bronzérmet osztottak ki, 3 borminta oklevelet kapott.
Az idei eredményhirdetésen a fehérborok kategóriában a bátorkeszi Amicius Pincészet (Juhász Zoltán – Matusek Zoltán) Aletta bora nyerte a Champion díjat 94,00 ponttal. Az Aletta fehérborszőlő Apáczai Csere Jánosnénak, azaz Aletta van der Maetnek állít emléket. A Muscat Ottonel és az Eger 2 fajták keresztezésével nemesítették. Szeptember közepén mustja eléri a 16-17 mustfokot. Peronoszpórával és lisztharmattal szembeni ellenállósága jó, fagytűrő képessége kiváló. Bora illatos, kissé muskotályos.
A vörösborok kategóriában a zsűri két nagy aranyérmet osztott ki, a Dolník Pince Merlot és a Bóna Zoltán Pincészet Cabernet Sauvignon boraiért. A rozéknál egy-egy aranyérmet kapott a Szabó Tibor Pincészet Cabernet Sauvignon és Kékfrankos szőlőből készült boraiért.
Érdemes megemlíteni a nálunk eddig ismeretlen Generose (fehér), Svoj sen (fehér), Solaris (fehér), Mília ( fehér), Váh (kék), Dárius (kék), Rátai (kék), szőlőkből készült borújdonságokat.
A jelenlévőknek alkalmuk volt megkóstolni Zsidek Vilmos szentpéteri szőlész „Svoj sen” borát. Ezt a szőlőt a Pinot Gris, Leányka és Rajnai rizling keresztezősével nemesítette Vilém Kraus professzor. A fajta minden borász álma, megismételhetetlen varázsa a narancs mély érzetében és aromájában rejlik.
Kincset érhet a szőlő, ha a művelése és feldolgozása kellő szakértelemmel párosul. Erről győződhettünk meg az egyik legjobb adottságú hazai borvidék szőlészei és borászai a Komárom járásbeli községben megrendezett borversenyen. Több év távlatából a fejlődés óriási. A lécet pedig minden évben magasabbra helyezik a borverseny résztvevői. Örömteli észlelni a haladást. Az idei Borfesztiválon jelen lesz több díjazott borászat és bortermelő is.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)