A budapesti március 15-ei programok két fő helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum és a budai Vár volt.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter ünnepi beszéde után 11 órakor kezdődtek a családi programok a múzeumban és a múzeumkertben.
A Kandallóteremben az MNM múzeumpedagógusai által fejlesztett új játékokat mutatták be: óriásjátékokat, memóriajátékot és kártyajátékot, valamint új múzeumos kifestő füzetet, amelyekkel most először találkozhattak a gyerekek.
A Díszteremben bemutatták a Hosszú az út hazáig című képregényt, a brazíliai Tebeli Szabolcs munkáját, amely a tizedikként kivégzett aradi vértanúról, Leiningen-Westerburg Károly magyar tábornokról szól.
A bemutatón részt vett Tebeli Szabolcs rajzoló és Szilágyi Andor filmrendező. A Kávéházban pedig kóstolóval egybekötve mutatták be a Pilvax kávélikőrt, amely 1843-44 telén a Pilvax Kávéház tulajdonosa, Pilvax Károly ötletéből született. A fűszeres mokka, Petőfi kedvelt itala most újjászületett az eredeti összetétel, a korabeli receptúra újragondolásával.
A budai Várban hagyományosan mindig március 15-én indul a huszárjárás, de ma nemcsak távolból lehet megcsodálni őket, hanem a Csikós udvarban és a Lovardában is, ahol huszártábort rendeztek be, bemutatva a hagyományos huszáröltözék 283 darabját, fegyvereit, köztük eredetieket is. A gyerekek a jelenlévő huszárok felügyeletével kipróbálhattak mindent, közelről találkozhattak a lovakkal, volt toborzóbemutató, szólt a katonazene, a 48-as dalok, tehát igazi forradalmi forgatag várta a családokat. S a kulináris érdekesség itt sem hiányzott: a Főőrség épületének étteremében két nevezetes süteményt: a Kossuth-kiflit és a Huszárcsókot lehetett megkóstolni.
A budai Vár ellenkező, északi végén, a Táncsics utcában áll az a nevezetes épület, amelyben egykor Kossuth és Táncsics raboskodott, ahonnan 175 éve a Pestről feltóduló tömeg kiszabadította Táncsics Mihályt. A később hányatott sorsú épület 2014. október 6-án került az USA használatából újra magyar tulajdonba. Ez előtt ünnepeltek ma a budavári polgárok különböző lokálpatrióta körei és a kerület keresztény, konzervatív pártjainak szervezetei.
Lukács Sándor Kossuth-díjas színész Petőfi Dalaim című versét mondta el, Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes pedig a költő verseinek népdalfeldolgozásaiból adott elő.
Böröcz László miniszteri biztos ünnepi beszédében arról a nemzeti egységről szólt, amely 1848-49 forradalmának és szabadságharcának diadalmas eseményeihez vezetett. Az akkori Magyarország minden társadalmi osztályát, rétegét összefogásra késztető szabadságküzdelmet két szövetkező nagyhatalom le tudta verni, de a nemzet erkölcsét megtörni nem tudta. Az emléktábla koszorúzása után a Kossuth-nóta közös éneklésével ért véget a budavári megemlékezés, amely után különböző kisebb közösségekben folytatódott – egymáshoz is átjárva, beköszönve – az ünnep.
E rövid tudósítás írója a nevezetes Litea könyvszalonban ünnepelt, amelynek vezetője, Bakó Annamária, Budavár díszpolgára egy kis reprint kiadvánnyal: Petőfi Sándor Naplójának márciusi lapjaiból vett összeállítással és a Himnusz 200. évfordulójára készült másolatával örvendeztette meg a betérőket. A kóstoló itt sem maradt el: a kokárdát jelképező falatkák a nemzeti ünnepre emlékeztettek, egy pohár pezsgő pedig arra, hogy bár öt évvel ezelőtt a várbeli építkezések miatt a könyvszalonnak ebbe a kicsi helyiségbe kellett költöznie, nem kis számú közönsége, barátai és értékőrző tevékenysége megmaradt.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
