A szőgyéni Könyvtár és Galéria vendége volt Szomolai Tibor felvidéki író, akit az ünnepi könyvhónap alkalmából hívott meg Smidt Veronika könyvtáros. Az Alsószeliből származó szerző már több ízben járt a községben, amikor bemutatta a Fáklyavivő, a Felvidéki Saga és a Klán című könyveit.
Szomolai Tibor építőmérnök, jelenleg vállalkozó, aki 1995-ben alapította meg Szlovákia legnagyobb erdeigomba-feldolgozó üzemét, ahol cigány származású munkásokat alkalmaz. Így ismerte meg közelebbről a cigányság mentalitását, melyet tudatosan kutatni kezdett és a saját tapasztalatai alapján a cigányság sokszínűségét felvázolva született meg a regény. Mint az első három könyvében, a Cigányúton is érzékeny és kényes témát bolygat meg és tár az olvasó elé.
Smidt Veronika a beköszöntőben elmondta: „Az írónak ez már a sokadik könyve. Szereti a közönséget, s a közönség is szereti őt. Tehetséges elbeszélő, kiváló nyelvi képességekkel, érdekfeszítő történetekkel, akit a Jóisten remek írói vénával áldott meg. Olyan személyiség, aki sikeresen tudta egyeztetni magában a materialista üzletembert és az idealista, mélyen hívőt. Hogy is van ez?” – tette fel a kérdést a könyvtáros.
A kérdésre megfelelve a beszélgetés folyamán sok mindenre fény derült, és aki a kezébe vette a könyvet, a fülszövegen ezt olvashatta:
„Mintha, Szomolai Tibor különös kedvét lelné a darázsfészkek bolygatásában. A felvidéki magyarság, a vallás, a politika és a bűnözés problémáit feszegető művei után figyelme a cigányság sorsa felé fordult. A romák világa igencsak sokszínű. Cigány ugyanis annyiféle, mint fűszál a réten, mint vízcsepp a patakban. Az egyik ilyen, a másik olyan, a harmadik meg amolyan, mint ahogy a gádzsóknál is hasonlóan van. Található közöttük koldus és király, bűnöző és szent, korrupt politikus, szemforgató jogvédő, világhírű cigányprímás, valamint számtalan céltalanul bolyongó lélek. Egyáltalán van-e kiút a munkanélküliséggel és kilátástalansággal sújtott romák számára? A műben felvillan a lehetőség, de hamar kialszik a fény. A társadalom torkán ez a falat bizony cigányútra futott.”
Szomolai Tibor szerint – aki cigány származású munkásokat alkalmaz – kétféle munkás van, a jó és a rossz munkás, a megbízható és a megbízhatatlan, mindez nemtől, származástól, bőrszíntől eltekintve.
Az üzemében a munkateljesítmény titka nagyon egyszerű: a korrekt egyezségnek oda vissza kell működni. „A cigányokkal szemben muszáj elvárásokat támasztani és a feltételeket szigorúan be kell tartani. Meggyőződésem, hogy a segélyezési rendszer viszi félre a cigányság sorsát” – mondta az író.
A könyvet Bogdán László emlékére ajánlotta.
Ő volt az az anyaországi cigány származású polgármester, aki egyedüliként megtalálta az utat a cigány-társadalom megértésére, problémáinak kezelésére. Cserdi község polgármestereként létrehozott és megteremtett egy új világot a cigányság számára. Bebizonyította azt, hogy a cigányságnak nem a munkanélküli segély, hanem elfoglaltság és munka kell. Sajnos, tragikus sorsa lezárásával véget ért a „cserdi csoda”.
Akik ismerik a Szomolai-könyveket, tudják, hogy kötetei jellegzetes küllemmel bírnak. Mindegyik könyvének védjegye egy befűzött színes szalag, így a Cigányúton is ezzel ékeskedik.
A jó hangulatú est befejezéseként az író dedikálta könyveit a szépszámú közönségnek.
(Berényi Kornélia)
