(Fotó: Pál Erik)

Ez a nyár minden diáknak a táborozások sorozatáról szólt: a legtöbb gyerek egyikből a másikba ment. Volt miből válogatni, szülőnek, gyereknek és hála Istennek a határok sem akadályok a táborozóknak.

Az utóbbi években megszaporodtak az egyházi táborok, plébániák, egyházi közösségek szervezésében egyre több szülő adja gyerekét ezekbe a táborokba.

A Párkányi Szent Imre Plébánia idén a kisebb korosztály számára szervezte a tábort, amelyben 28-an voltak. A legkisebb 5 éves volt, a legnagyobb 2-3 fiú az alapiskola felső tagozatos tanulója volt a nánai kisiskolából és Párkányból.

(Fotó: Pál Erik)

Az egyházi táboroknak kitűzött célja, hogy a gyerekek a játékon, ismerkedésen kívül, megismerkedjenek a keresztény élet alapjaival, imáival, Isten jelenlétével a mindennapi szentmise formájában, s olyan alaptulajdonsággal, mely fölött gyakran a család elsiklik.

Hála és tisztelet, segítőkészség és szeretet, illem és türelem a másik iránt, a csend és nyugalom megismerése, figyelés és beszélgetés: ezek az értékek egyre ritkábbak a családokban, közösségekben.

Mint minden egyházi táborban, itt is minden reggel szentmisével kezdődött. Bizony a mai gyerekek legtöbbje itt látta legelőször a templom belsejét, s hallgatta a lelkiatya gyermekekhez szóló gondolatait. A nagyobbak külön bibliai órán is meghallgathatták a katolikus valláshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Az egyhetes, színes programban voltak benti és kinti foglalkozások: játékok, sport,  kézműves foglalkozás, múzeumlátogatás, de nagyon értékes kirándulások az egykori vármegye legértékesebb történelmi és szakrális helyein.

A Duna jobb partján fekvő Dömös, az egykori ősi hely minden zuga a legrégebbi időkről mesél. Ehhez kitűnő előadó volt Pálmai József tanár úr, aki ott él, kántorkodik, és gyakran jár a felvidéki rendezvényekre is. Bemutatta Dömösnek a legrégebbi emlékeit. Az itteni Szent István templomban Fóthy Zoltán atya – aki végig a gyerekekkel volt a táborozás ideje alatt – celebrálta a misét, s a tábor lakói közül a nagyobbak ministráltak.

Dömösről Visegrádra mentek, ahol a királyi palota bemutatása tárlatvezetővel egy rendhagyó élményt nyújtott mindenkinek. Itt, a hegyoldal zöld tisztásán lehetett fára mászni, futkározni is.

A következő kiruccanásuk Esztergomban volt, ahová gyalog keltek át a Mária-Valéria hídon. Itt is szentmisével kezdték a napot, a Szent Kereszt Felmagasztalása zárdatemplomban, ahol szintén a párkányi plébános Fóthy atya misézett, és áldotta meg a gyerekeket.

Meglátogatták a keresztény múzeumot, amely különleges élményt nyújtott számukra. A szakszerű múzeumpedagógia egyik mestere, a fiatal Vereckei András az értékes műveket, festményeket, a szentek életét játékos formában, korukhoz mérten mutatta be,  az égi csodákat összekötve a bennünket körülvevő világ csodáival. A gyerekeket bekapcsolta egy tevékeny játékba, amely által a szentekkel ismerkedhettek.

Délután az esztergomi Ferences Szegénygondozó Nővérek rendházába látogattak, ahol betekintést kaphattak a gyerekek a szerzetesi élet szépségébe.

(Fotó: Pál Erik)

Az utolsó napon Párkányban, a tábor helyszínén szentségimádáson vettek részt, jártak a helyi múzeumban, majd a tűzoltók munkájával is megismerkedtek.

A tábor szervezője, Fóthy Zoltán esperes-plébános végig velük volt a táborban, nemcsak a szentmiséket celebrálta, hanem a táborvezetők és a pedagógusok munkáját is segítette.

A szülők elégedettsége, a gyermekek jó hangulata azt bizonyítja, hogy már kiskorban játékos formában kell Istenhez közeledni, hogy életeseményeinket (keresztelő, első áldozás) ne száraz „buliként” éljék meg a családok. A gyerekek erre fogékonyak, ők még kíváncsiak, őket még lehet formálni, a jó felé irányítani.

A tábor a Bethlen Gábor Alap Zrt. és a plébánia támogatásával, valamint a szülők hozzájárulásával valósult meg.

(Dániel Erzsébet)