Félő, hogy nagyon sok szavazat veszik el a szeptemberi parlamenti választáson – Juraj Marušiak politológus, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa elég valószínűnek tartja ezt a forgatókönyvet, mivel sok párt billeg a bejutási szint környékén, ez főleg a jobboldal széttöredezettségének következménye.

„A kimaradó pártokra adott voksokon a bejutók ‘osztoznak’, így is erősítve a saját parlamenti képviseletüket. Hasonló volt a helyzet 1992-ben, amikor a szavazatok több mint 20 százaléka veszett így el. Akkor a HZDS egy híján a képviselői helyek felét szerezte meg, miközben a választók 37,26%-a szavazott rá” – emlékeztetett Marušiak.

Szerinte a pártok úgy tudnák megelőzni a rengetek szavazat kárba veszését, hogy reálisan felmérnék a saját esélyeiket, és azt, hogy van-e értelme indulniuk.

„Különösen fontos lenne ez például olyan politikusok esetében, akik a múltban esetleg meghatározó szerepet játszottak, de ma már nyilvánvalóan minimálisak az esélyeik. Itt nemcsak a szavazatok elaprózódásáról van szó, hanem a személyes kudarcról is” – tette hozzá. Ugyanis az ilyen pártok súlyos veresége az általuk képviselt eszmék szimbolikus vereségét is jelentheti.

Marušiak megjegyezte, például Lengyelországot is a politikai paletta teljes széttöredezettsége jellemezte egy időben, elsősorban az egyéni ambíciók, valamint a politikusok egymás iránt érzett ellenszenve miatt. Ez számos politikus végleges nyugdíjazását eredményezte, egyúttal racionálisabb viselkedésre kényszerítette a politikai szereplőket. A politológus szerint a választóknak alaposan meg kellene fontolniuk, kire adják a voksukat.

„A megbízható közvélemény-kutatók felméréseit kell figyelembe venni, mert nagy a kockázata, hogy főleg az ismeretlen ügynökségek a választási kampány részeként kezelik a felméréseket is” – mondja Marušiak.

Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a közvélemény-kutatások sem jósolják meg tévedhetetlenül a választási eredményeket. „Ezek a választói hangulatot tükrözik az adatgyűjtés napján, a későbbi változásokat nem. A választás előtti pár nap történéseit pedig végképp nem, mert arról nem készül felmérés, holott éppen ebben az időszakban a leggyakoribbak a meglepetések” – szögezte le a politológus.

(TASR/Felvidék.ma)