A kassai Szent Erzsébet-főszékesegyház déli Mátyás-tornyát három szobor díszíti. Ezeket gróf Mikula Ferenc (1861-1926), osztrák szobrászból magyarrá vált művész alkotta a dóm helyreállításának idején, a 19. század végén.
Mivel a soha be nem fejezett torony Mátyás király nevét viseli, így a külső, felső három szegletén baldachinok alatt három szobor a király híveit ábrázolja. Nevezetesen Szapolyai István (?-1499) szepesi grófot, hadvezért és nádort, Rozgonyi Sebestyén (?-1461) erdélyi vajdát és Vitéz Jánost (1408-1472), a Hunyadi-fiúk nevelőjét, esztergomi bíborosprímást.
Ha az utóbbi adatait keressük, legtöbbször azt olvassuk, hogy 1408 körül született, viszont a História –Tudásnaptár oldalán azt látom, hogy 1408. augusztus 8-án látta meg a napvilágot, tehát 615 éve. Viszonya az uralkodóval nem volt felhőtlen. Hűségéről sem lehetünk teljes mértékben meggyőződve.
Fiatal koráról vajmi keveset tudunk. A bécsi egyetemi tanulmányai után a zágrábi püspökségben tevékenykedett. Ekkor bízta rá Hunyadi János két fiának neveltetését. Előmenetele már korábbtól ívelt felfelé. Zsigmond, Albert és Ulászló királyoknak, és Hunyadi János erdélyi vajdának és kormányzónak titkára lett.
1445-ben váradi püspökké avatták. Fontos politikai küldetéseket vállalt a Hunyadiak oldalán. Tárgyalt és hadakozott. A magyar Szent Korona visszaadásáról is. Lelkesen szervezte a törökellenes keresztény összefogást, így hozzájárult a nándorfehérvári győzelemhez.
Hunyadi János halála után ő őrködött fiai felett, hiszen anyja révén rokonságban állt velük. Mátyás megválasztása nélküle nem sikerült volna. Podjebrád Györggyel ő alkudozott Prágában, hogy Mátyás szabaduljon. Mátyás király kancellárjává tette.
Ami miatt nekünk különösen is fontos, hogy saját költségén Pozsonyban megalapította az Academia Istropolitánát (1465). Az egyetem fénykora 1467 és 1472 közé esett. Vitéz halálát követően a neves oktatók elhagyták a várost. Mátyás halálát követően (1490) sajnos hivatalosan is megszűnt az intézmény.
Mellőzése miatt később az uralkodó ellen fordult. Megbékéltek, de csakhamar ismét alkalmat adott Mátyásnak a bizalmatlanságra, ezért a király elfogatta és Visegrádon őrizet alatt tartotta, majd püspöki felügyelet alá került. 1472-ben hunyt el, egy nappal a születésnapja után.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
