Rimaszombatban Berényi József, a Magyar Szövetség EP-választási listájának a vezetője mondott nagyívű, párhuzamokkal tűzdelt, a múlt és a jelen összefüggéseit kereső beszédet március 15-e alkalmából.
Kifejtette, hogy egy sikeres reformkor, a polgárosodás és a magyar nyelv térnyerését követően tudott kiteljesedni a magyar szabadságharc, amikor az emberek mutatták meg az országgyűlésnek, hogy mi a jó irány.
„Ha megnézzük a 12 pontot, akkor igaz, hogy az idők változnak, hogy más technikai környezetben élünk, de nagyon sok minden ma is érdekes belőle, amit ki lehet emelni” – mondta.
Hozzáfűzte, a lángoló ifjak pl. a közös teherviselés alatt azt értették, hogy anyagi egyenlőség kell az emberek között, igazságosabb adók, mint ahogyan ma is. S ugyancsak ma is küzdenek az igazságosabb törvényhozásért. Kiemelte továbbá azt a pontot, ami leszögezi, hogy a magyar katonákat hozzák haza, az idegeneket pedig vigyék el. Ugyanis ma is fontos, hogy katonáink a saját hazáinkat védjék.
„Sokszor felteszik a kérdést, hogy volt-e értelme 1848/49-nek, hiszen leverték. Az 1867-es kiegyezésben nagy értelmet kapott a szabadságharc, s az a tekintély, amit a magyarság és a velük együtt élő akkori nemzeti kisebbségek kivívtak, meghozta a maga gyümölcsét, s ezt követően az akkori királyság Mátyás király óta a legnagyobb fejlődésnek indult a történelem folyamán.
Tehát volt értelme. S ma is azt látjuk, hogy van értelme a követeléseinket megfogalmazni, s megmutatni, hogy itt vagyunk” – foglalta össze Berényi József.
Kitért a gazdatüntetésekre, hogy volt értelme az utcára menni, s szót emelni az Európai Unió zöldpolitikája ellen. Az EU már elkezdett változtatni, s bővíteni azon mezőgazdasági termékek sorát, amelyeket nem lehet majd behozni.
Vázolta az előttünk álló nagy lehetőségeket a köztársaságielnök-választáskor, amikor céljainkat tudathatjuk a szlovák társadalommal és politikával.
Arra buzdított, hogy értékeljük, hogy a jelöltek között van egy magyar ember, aki megküzd értünk.
„Ha egyszer úgy hozná a sors, hogy Rimaszombat futballcsapatának módja lenne játszani a Barcelónával vagy a Manchester Cityvel, abban az esetben nem a győzelemről szólna a történet, hanem arról, hogy a gömöriek kimennének és segítenének a csapatnak.
Szurkolnának a tisztes helytállás, az emelt fővel lefolytatott mérkőzés végett. Hát mi se tegyünk másként a köztársaságielnök-jelöltünkkel” – fogalmazott Berényi.
S folytatva a párhuzamokat és hasonlatokat az ezt követő, EP-választások kapcsán elmondta, hogy az már másról szól, ez már olyan lesz, mintha Rimaszombat játszana Sztropkóval.
„Ott gólt kell rúgni, s eredményt kell elérni. Brüsszelben is meg kell mutatni, hogy itt vagyunk. Nem akarjuk, hogy felforgassák a családok, az iskoláink életét, mi úgy szeretnénk továbbra is a gyerekeket nevelni, ahogyan azt tették az ősök. Életünk folyamán meg akarjuk őrizni a hagyományokat, s azt akarjuk befogadni, ami jó, s nem eldobni azt, amire szükségünk van” – mondta.
Végül összefoglalta, hogy a történelem azt taníttatja velünk, hogy önmagunknak az elfogadása, az egység, a célok megfogalmazása és a kitartás mindig meghozza a gyümölcsét. „Tanuljunk a múltból!” – zárta beszédét Berényi József.
A Csemadok Rimaszombati Alapszervezetének vezetősége által szervezett megemlékezésen megjelent a város vezetése, megyei és városi képviselők, egyházi és társadalmi szervezetek vezetői, az iskolák diákjai.
Petőfi Sándor Tompa Mihály téri szobránál a díszőrséget a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat tagjai álltak, akik ezt megelőzően a Petőfi-háznál is megemlékeztek.
Az ünnepségen közreműködött az Arany-sávos Blaha Lujza Vegyeskórus Sósik Szilárd vezényletével és ifj. Ádám Gábor, a Tompa Mihály Alapiskola diákja szavalta Juhász Gyula Március idusára című versét. A megemlékezés a Szózattal vette kezdetét, majd a koszorúzást követően a Himnusz közös eléneklésével ért véget.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
