Apáti Than Mór a délvidéki Óbecsén született 1828. június 19-én. Édesapja Than János királyi pénztárnok, édesanyja Setényi Ottília, testvére Than Károly híres magyar kémikus volt.
Gimnázumi tanulmányait Kalocsán végezte, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején tanulmányait félbeszakította és Görgei Artúr mellett hadifestő lett. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe.
Jogászként dolgozott, de munkája mellett
egy egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített témákkal és a szabadságharc után komoly döntést hozva a művészi pályára lépett.
Bécsbe utazott, ahol Karl Rahl vezetése alatt folytatta tanulmányait. 1855-ben Párizsba, majd onnan Olaszországba utazott. Az 1860-as évek elején tért haza és műtermet nyitott.
1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó faliképein, majd 1870-től együtt készítették el a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit, melyek a magyar történelem főbb történéseit ábrázolják. Ezekből Than festette meg a kereszténység felvételétől a kiegyezésig terjedő korszak eseményeit.
1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért vissza, és titkári állást vállalt a Képzőművészeti Társulásnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd ezt követően rövid ideig az Országos Képtár igazgatója.
Nevezetesebb történelmi alkotásai: Attila lakomája, Jelenet az ónodi országgyűlésből, Alkony a pusztán, Imre király András herceg táborában, Zápolya halála, László király és Habsburg Rudolf találkozása a harctéren az Ottokár fölött nyert győzelem után, Szent Lászlót vezérükké választják a keresztesek, Kálmán király megtiltja a boszorkánypöröket, IV. Béla újra benépesíti az országot, Nagy Lajos fogadja a külföldi követeket, Mátyás király tudósai körében, Imre király elfogja pártütő öccsét, Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost, Pázmány Péter tollba mondja műveit, Bánk Bán V. felvonás.
A Pesti Vigadóban és a Magyar Nemzeti Múzeumban látható freskói mellett ismertek még a ferencvárosi templom freskói, a Keleti pályaudvar nagy falfestménye és az Operaház előcsarnoka.
Jelentősek megfestett arcképei, ilyen többek közt az I. Ferenc József király, a Deák Ferenc és a Liszt Ferenc című festmények, vagy az Önarckép.
Festett egyházi témájú képeket, mint a Mater dolorosa, vagy a Szent Cecília, és életképeket, mint az Olasz életkép, A jósnő és a Fürdő leány. Bécsi tartózkodása idején festette a Jelenet egy magyar csárdában, a Magyar puszta tavasszal, és a Nyáry Lőrinc elfogatása 1552 című képeit. Párizsban rajzolta híres Mohácsi csata című képét, melyről több másolat is készült. A párizsi Szalonban 1867-ben a Fata Morgana című alkotása keltett nagy feltűnést.
Hetvenéves korában, 1899. március 11-én érte a halál az olaszországi Triesztben.
A romantika szellemében Than Mór különösen magas művészi színvonalon teljesített, ezért méltán kiérdemli azt, hogy nagy megbecsüléssel emlékezzen rá az utókor.
Képei jelen vannak a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain. Szülőföldjén a Szabadkai Városi Múzeum őrzi emlékét, valamint az óbecsei Than Fivérek Értelmiségi Kör kezdeményezésére könyv jelent meg a két Thanról, és hűen ápolják Than Károly híres magyar vegyész és Than Mór, a magyar festészet kiemelkedő alakjának emlékét.
Forrás: Wikipédia, Magyar Szó
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
