A kisebbségi kormánybiztos 2023. decemberi kinevezését követően már januárban találkozott Robert Fico kormányfővel és egyeztetett a nemzeti kisebbségek ügyeit érintően.
A március végi galántai kihelyezett kormányülésen több, a nemzeti kisebbségeket érintő fontos döntés született, mely változások a kormánybiztos szerint növelik a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések kormányzati politikán belüli súlyát, javítják a kisebbségi kormánybiztos tevékenységének feltételeit és a kisebbségi jogok érvényesítésének hatékonyságát a jövőben. A konkrét változásokról Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost kérdeztük.
Milyen, a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben döntött a kormány?
A kormány egyrészt elfogadta a kisebbségi kormánybiztos módosított statútumát, amely erősíti a mindenkori kisebbségi kormánybiztos helyzetét és néhány vonatkozásban bővítette, illetve pontosította annak jogköreit.
Tulajdonképpen milyen dokumentumról van szó és miért volt szükség a módosítására?
A statútum egy, a kormány által elfogadott dokumentum, melynek alapján a kormánybiztosok a munkájukat végzik. Ebben a dokumentumban rögzítik a kormánybiztos hatásköreit és feladatait. Azért jelentős változás ez, mert az új statútum alapján a kormánybiztos közvetlenül a miniszterelnökkel is konzultálhat a feladatait illetően és a miniszterelnök által is benyújthat anyagokat a kormány elé. Eddig csak a kormányhivatal vezetőjétől tarthatott erre igényt, tehát a jövőben magasabb szinten történhetnek az egyeztetések.
Milyen konkrét változások történtek a kisebbségi kormánybiztos hatásköreit illetően?
A hatáskör bővült a nemzetiségek lakta területek gazdasági, szociális és területi kohéziójának támogatásával, a kölcsönös tolerancia és megértés elősegítésével, valamint a nemzeti kisebbségek jogtudatának és állampolgári tudatosságának támogatásával. Ezek a kisebbségi jogérvényesítés alapvető feltételei.
A szándék az, hogy ne tekintsük magunkat másodlagos állampolgárnak, hanem jogtudatos állampolgárként teljes mértékben álljunk ki a jogaink mellett.
Változás egyébként még az is, hogy a jövőben európai uniós források is felhasználhatóak lesznek a kisebbségi nyelvhasználat és a kisebbségi jogok támogatására. Ehhez szorosan kapcsolódóan szeretnénk elindítani egy felvilágosító, jogtudat-erősítő kampányt. Ezen felül még pontosítva lettek a közigazgatási szervekkel történő együttműködésre vonatkozó keretek is.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Már 12 éve szerepel a Szlovák-Magyar Vegyes Bizottság ajánlásai között, 2022-ben pedig az előző kormány már határozatban feladatul adta a kisebbségi kormánybiztosnak, hogy dolgozzon ki javaslatot egy támogatási mechanizmus kialakítására az önkormányzatok számára a kétnyelvűség gyakorlati megvalósulását segítendő. Ez a lehetőség reményeim szerint jövőre elérhetővé válik és biztosítva lesz hozzá az anyagi keret is, a módosított statútum alapján akár európai források felhasználásával is.
Milyen egyéb, fontos változást hoz a statútum bővítése?
A hivatali érintkezésben használt öt kisebbségi (magyar, roma, ruszin, ukrán, német) nyelvre vonatkozóan a nyelvi tanácsadó csoportok létrehozása is rögzítve lett az új statútumban, amely működésüket is garantálja a jövőben. Ezen felül a kormány megbízott a hagyományos kisebbségi földrajzi nevek jegyzékének vezetésével, ezáltal immár hivatalosan is a kisebbségi kormánybiztos lett az állandó gazdája ennek a területnek. Lényeges esemény, hogy a hatásköri törvény módosításáról szóló javaslatot is elfogadta a kormány. Amennyiben a parlament is jóváhagyja, az jelentős előrelépést jelenthet a nemzeti kisebbségi ügyek tekintetében.
Milyen előrelépésről van szó?
Az eddig az emberjogi, nemzeti kisebbségi és nemek közötti egyenlőségi kormánytanács egyik bizottságaként működő kisebbségi bizottság különálló kormánytanácsként folytathatja tevékenységét szeptembertől, amennyiben a parlament is jóváhagyja a hatásköri törvény módosításáról szóló javaslatot. Ezt régóta szerette volna elérni a bizottság, hiszen nemzeti kisebbségi kormánytanácsként nagyobb lesz a súlya, ráadásul a tervek szerint maga a miniszterelnök lesz majd az elnöke. Ez a kisebbségi ügyek jelentős erősödését jelenti a kormányzati munkában. A hatásköri törvényben a kisebbségi kormánybiztos és a romaügyi kormánybiztos tisztsége állandó kormánybiztosként kerül rögzítésre, valamint ismét megjelenik a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politika alakítása és az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálása a kormányhivatal hatáskörei között, amely hivatal keretében működik a kisebbségi kormánybiztos is. Ez például a kisebbségek jogállásáról szóló törvény kidolgozása során elejét veheti az esetleges hatásköri vitáknak.
Az előző kormánybiztos által készített törvényjavaslat alapul szolgálhat a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslat kidolgozásához? Ha jól tudom, annak a kidolgozásában ön is részt vállalt.
Így van, magam is közreműködtem a törvényjavaslat kidolgozásában és természetesen alapul szolgálhat, hiszen ez egy olyan terület szabályozása, amit nem lehet teljesen máshogy csinálni. Ez egy továbbra is élő feladat, hiszen a miniszterelnök aláírta a feladat meghosszabbítását. A cél az, hogy végül olyan javaslat szülessen, amit a parlament el tud fogadni. Nyilvánvalóan ehhez még rengeteg tárgyalás vár ránk, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján van miről meggyőzni az egyes tárcák képviselőit.
Összességében hogyan értékeli a felsorolt változásokat, milyen konkrét előrelépést jelentenek az országban élő nemzeti kisebbségek számára?
Ezek a változások növelik a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések kormányzati politikán belüli súlyát, javítják a kisebbségi kormánybiztos tevékenységének feltételeit és a kisebbségi jogok érvényesítésének hatékonyságát a jövőben. Nem jelent konkrét kisebbségi jogbővítést, viszont megalapozza azt, hogy egyértelműsíti a hatásköröket, stabilizálja a kisebbségi kormánybiztos hatáskörét, ezáltal hatékonyabb működést eredményezhet.
(Szalai Erika)
