Immár 16. alkalommal került sor a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete közös szervezésében az Életmese írói pályázatra, melynek ünnepélyes eredményhirdetése június 15-én volt Debrecenben a Református Kollégium Oratóriumában.
Én már többször is voltam a díjkiosztón, mivel évek óta írom a családi történeteket, s ha beválogatják a kötetbe, akkor meghívnak az ünnepségre. Nagy volt az öröm, amikor ismerős arcot pillantottam meg a vendégek között.
Takács Richárd, a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola végzős tanulója is ott volt a szüleivel. Izgalommal foglaltunk helyet a történelmi helyszínen.
A megnyitóban elénekeltük a Himnuszt, majd Dr. Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora üdvözölte a megjelenteket. Emlékeztette a vendégeket, hogy különleges helyen gyűltünk össze, Debrecenben, mely a reformátusságnak lelki, szellemi központja volt és az ma is. A Református Kollégium nagymúltú intézmény, mely nemzeti emlékhely, s mint olyan, mindig lehet rá számítani. Sikeres és sok mosollyal teli évet kívánt mindenkinek.
A Rákóczi Szövetség debreceni részlegének elnöke, Nagy Sándor elmondta, hogy egy valódi civil szervezetről van szó, mely 30 éve működik, s célkitűzései közé tartozik az elszakított területeken élők magyar identitásának, értékeinek megőrzése.
Szerteágazó tevékenységük közül a kettő legfontosabbat emelte ki, ezek a beíratkozási pályázat és az iskolahálózati busz működtetése a szórványokban. Mindenképpen rokonszervezetről van szó, ami a nagycsaládos szervezeteket illeti, ezért a díjazottak ajándékaihoz ők is hozzájárulnak egy-egy pólóval.
Az értékteremtő munkához pedig jó erőt és szép emlékeket kívánt mindenkinek.
A következőkben Beke Margit, az egyesület elnöke tartott rövid összefoglalót a pályázatról. Tizenhat éve gyűjtik a Kárpát-medence családtörténeteit. Ezek egyúttal családi legendák is.
Az utóbbi időben még fontosabbá és időszerűbbé vált az egymásra figyelés, az értékteremtés. A mese ősi műfaj, varázslatos, élettel teli. Az idei pályázatba mintegy 500 írást küldtek be. Ennek 76%-sa hazai, 10%-a felvidéki, 9%-a erdélyi, 5%-a délvidéki és 1%-a kárpátaljai.
A zsűri nevében Vagyas Zsuzsanna elnök szólt a munkákról. Hangsúlyozta, hogy az írásokban végighúzódik a sorsfordító történelem. Hiszen a szülők, nagyszülők meséi a múlt század nagy megpróbáltatásairól is szólnak.
Ebbe a kötetbe mintegy száz írás került bele.
A további pályázatok írására biztatta a jelenlevőket, néhány jótanácsot is adott a munkákhoz, például az elbeszélés legyen élményszerű, közvetlen hangvételű. Érzelmeket, élményeket, tanulságokat is tartalmazzanak. Kiemelte, hogy az érdeklődés felkeltéséhez nagyon fontos a megfelelő cím. Ezért erre is érdemes kellő figyelmet fordítani.
A pályázat folytatása ősszel a rajzverseny és a felolvasás. Ezek a rendezvények is nagyszerű alkalmak a tehetség megvillantására.
Rövid népének után a rektor és az egyesületi elnök kiosztották a díjakat. Négy korcsoportban értékelték az írásokat, és különdíjat is osztottak.
Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy falunkból, Felsőszeliből a II. korcsoport egyik különdíját Takács Richárd, a Széchenyi István Alapiskola és Óvoda 9.-es tanulója vehette át. Felkészítője, Jakubecz Márta volt, számára is emléklapot és a kiadvány egyik példányát vitte haza a díjazott.
Hűség díjat is osztottak azon Életmese íróknak, akik több éven át sikeresen pályáztak.
Az ünnepség végén elénekeltük a régi székely himnusz, az Ó, én édes jó Istenem… kezdetűt, s elbúcsúztunk a szervezőktől.
(Mészáros Magdolna/Felvidék.ma)
