A győri Széchenyi István Egyetem adott otthont a Víz, amit akartunk elnevezésű, Szigetköz és Csallóköz térségfejlesztéséről szóló rendezvénynek, amelyet az intézmény a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen szervezett. Az eseményen dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: csak az együttműködés vezethet gazdasági fejlődéshez.
A magyarországi Szigetköz és a szlovákiai Csallóköz páratlan természeti értékeiről, a térség fejlesztésének együttműködési lehetőségeiről szólt az a rendezvény, amelyet a Széchenyi István Egyetem győri campusán, a Mosoni-Duna partján található Bridge Hallgatói és Oktatói Klubban tartottak június 27-én. A eseményt először két évvel ezelőtt tartották meg, hogy megünnepeljék a Gönyűn épített Mosoni-Duna-torkolati műtárgy elkészültét, és ismertessék az Insula Magna komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési program eredményeit.
A kezdeményezés célja azóta, hogy felhívja a figyelmet Szigetköz–Csallóköz fejlesztésének fontosságára, és ösztönözze a térség értékeire fókuszáló gazdasági és turisztikai beruházásokat.
Az esemény házigazdáinak nevében Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte: a régió hatalmas kincse Szigetköz és Csallóköz, amelyek egységét európai színvonalú turisztikai desztinációvá kell fejleszteni.
Ki kell fejlesztenünk az együttműködés kultúráját
Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter A magyar–szlovák határtérség nyugati szakaszának funkcionális kapcsolatai és együttműködési lehetőségei címmel tartott előadást. „A jövőben már nem tudunk olyan fejlesztéspolitikát folytatni, amely kizárólag a különböző települések, térségek egymással szembeni versengésén alapul. Ki kell fejlesztenünk az együttműködés kultúráját” – mondta. Hozzátette: ennek már vannak jelei és nagyon ígéretes próbálkozásai, amelyeket folytatni kell a Szigetköz–Csallóköz ikertérségre és tágabb értelemben vett városias környezeteire vonatkoztatva.
A miniszter a régióban található három főváros – Bécs, Budapest és Pozsony – gazdasági elszívó erejéről is beszélt, kiemelve, hogy ez a jelenség nagyon erős hatást gyakorol a helyi gazdaság szerkezetére, a munkaerőpiacra, a közéletre és a kulturális lehetőségekre.
„Ez is olyan tényező, ami a térségi összefogás mellett szól, hiszen önmagában Győr vagy Mosonmagyaróvár nem biztos, hogy meg tudja állni a helyét egy ilyen erős vákuumban lévő térségben” – fűzte hozzá.
Dr. Navracsics Tibor Győr-Moson-Sopron vármegye magyar átlag feletti gazdasági teljesítményére is kitért, amelyben Győrnek óriási szerepe van. Mint kifejtette, a város térségszervező erejét meg kell erősíteni, amelyhez elkötelezett partnerekre van szükség. A miniszter szerint a nagytérségi kooperációhoz kiváló alapot képezhet egy Győr–Mosonmagyaróvár tengely mentén kapcsolódó szigetközi, északnyugat-magyarországi együttműködés.
„Értelemszerűen adódnak a témák: a helyi gazdaság és identitás erősítése és a munkahelyteremtés, a közlekedési viszonyok javítása, az intézmények partnersége, valamint az élhetőség feltételeinek megteremtése. Ez a tágabb értelemben vett közösségépítés” – sorolta. Leszögezte: „A minisztériumunknak minden eszközrendszere megvan ahhoz, hogy egy hatékony területfejlesztési politikát tudjunk megvalósítani. Ha itt a térségben az önkormányzatoknak sikerül megtalálniuk a közös hangot, fel tudják építeni az együttműködés színtereit, akkor Szigetköz és Csallóköz még erősebb gazdasági jövő elé nézhet.”
Hasznosítsuk Szigetköz értékeit
Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal főispánja a Szigetköz igazi szerelmeseként beszélt a térségről. Kiemelte, hogy a megye egyedülálló helyzetben van az országban, hiszen területén számtalan természeti kincs megtalálható.
„A kérdés az, hogy ezekkel az értékekkel hogyan akarunk gazdálkodni. Az elmúlt harminc év pontosan rámutatott, hogy van bennünk szándék, az itt élők használni akarják ezeket az erőforrásokat” – jegyezte meg. Dicsérte a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara összefogását, amelynek célja, hogy a térség Szigetköz értékeit hasznosítani tudja anélkül, hogy tönkretenné vagy kihasználná azokat.
Jól haladnak a tárgyalások Bős–Nagymaros kérdésében
Az eseményen dr. Czepek Gábor magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos Energetikai kihívások, lehetőségek a Kárpát-medencében és a Szigetközben címmel ismertette az Energiaügyi Minisztérium fókuszterületeit. A Bős–Nagymaros kérdés egyik megbízott felelőseként elmondta: jól haladnak a tárgyalások a szlovák kormánnyal.
„Hiszek abban, hogy még idén vagy jövő év elején mindkét kormány asztalára odakerülhetnek azok az elvek, amelyek alapján megoldható ez az ügy, fókuszálva a korszerű vízgazdálkodásra, az ökológiai egységre, valamint a villamos energetikai kérdésekre” – szögezte le.
Megjegyezte: a felek három tárgyalási fordulón vannak túl, és érdemi ügyekben sikerült részmegállapodásokat elérni.
A kormánybiztos az Insula Magna programról is szót ejtett, megköszönve a résztvevők – így a Széchenyi István Egyetem, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Győr-Moson-Sopron vármegye, valamint Győr és a környező önkormányzatok – kitartó munkáját.
„Az Energiaügyi Minisztérium fontosnak tartja ezt a programot, és támogatja végrehajtását” – jelentette ki. Kifejtette: a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy Magyarország és Európa legszebb szárazföldi deltájának fejlődése töretlen legyen, és Szigetköz–Csallóköz turisztikailag, gazdaságilag és akár társadalmilag jól működő egység lehessen. „Rajtunk nem fog múlni, hogy sikerre vigyük az ügyet” – zárta beszédét.
Szigetköz–Csallóköz ízei
A Széchenyi István Egyetem Pályaorientációs és Marketing Központjának vezetője, Lőrincz Gergő az intézmény gondozásában, az Insula Magna projekt keretében elkészült Gasztrotérkép – Ételek és történetek a Szigetköz és a Csallóköz vidékéről című kiadványt mutatta be.
„Azzal a céllal készítettük el, hogy bemutassuk a térség gasztronómiáját, annak meghatározó és ikonikus ételeit, helyi alapanyagain és termelőin keresztül. A Gasztrotérképben 26 szigetközi és csallóközi település kistermelője, valamint étterme kapott helyet” – ismertette.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
