Deák Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szerdán a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti sírkertben a Deák-mauzóleumnál, ahol a felszólalók „a haza bölcse”-ként ismert államférfi életművét és a magyar történelmi emlékezetben betöltött szerepét idézték fel.
A NÖRI szerdai közleménye szerint Tuzson Bence igazságügyi miniszter beszédében azt mondta, Deák Ferenc kivételes képességei, jogi tudása és politikai bölcsessége egybeforrtak a józanság, a kiegyensúlyozottság és a kompromisszumkészség erényeivel. Rendkívüli meggyőző erővel rendelkezett, amely lehetővé tette számára, hogy a nemzet egysége és felemelkedése érdekében közös irányba terelje a közgondolkodást – fűzte hozzá.
A miniszter rámutatott:
Deák Ferenc egész életében ugyanazokat az elveket vallotta, következetesen a józanság talaján állt, és a kompromisszumot kereste anélkül, hogy valaha is feladta volna az ország érdekét.
Hozzátette: „célja a nemzet szolgálata és felemelése volt”.
Tuzson Bence beszédében párhuzamot vont Deák Ferenc kora és a jelen időszak között. Kiemelte, ma is bizonytalan korszakot élünk, amikor egy konfliktus bármikor eszkalálódhat, és fegyveres összecsapásba torkollhat. Hozzátette: ilyen helyzetekben különösen felértékelődik a józan mérlegelés és az ítélőképesség szerepe.
Megfogalmazása szerint Deák Ferenc példája ma is eligazítást ad abban, miként lehet a nemzeti érdekeket képviselve, felelősséggel dönteni. Tuzson Bence hangsúlyozta, Deák Ferenc szellemiségének – a józanság, a bölcs ítélőképesség és a nemzet iránti felelősség elvének – ma is irányt kell mutatnia.
„Ezek az értékek segíthetnek abban, hogy Magyarországot távol tartsuk olyan konfliktusoktól, amelyek veszélyeztetnék a nemzet jövőjét”
– tette hozzá. Mint mondta, Deák Ferenc öröksége arra kötelez bennünket, hogy bölcsen tekintsünk a jövőbe, és döntéseinkben mindig a magyarság felemelkedését tartsuk szem előtt.
A közlemény szerint Hermann Róbert történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja Deák Ferenc történelmi szerepét és a kiegyezéshez vezető politikai folyamatban betöltött szerepét elemezte.
Deák Ferenc mauzóleuma (Fotó: Wikipédia)
Elmondta, hogy Deák Ferenc döntéseit nem pillanatnyi politikai előnyök, hanem hosszú távú nemzetstratégiai szempontok vezérelték. A történész hangsúlyozta,
Deák Ferenc életútja jól példázza, miként lehet elvi szilárdság mellett is alkalmazkodni a történelmi realitásokhoz. Mint fogalmazott, a kiegyezés a nemzet és az összbirodalom érdeke volt, a nemzet fennmaradását szolgáló kompromisszum.
A közleményben idézték Móczár Gábort, a NÖRI főigazgatóját is, aki arról beszélt, hogy Deák Ferenc nem látványos politikai gesztusokkal, hanem következetes gondolkodásával formálta a magyar történelmet. „A NÖRI számára az emlékezés nem pusztán múltidézés, hanem annak végiggondolása is, milyen értékeket tartunk ma is érvényesnek nemzeti nagyjaink hagyatékából” – jelentette ki, hangsúlyozva: „Deák Ferenc öröksége ilyen értelemben élő örökség, amely nemcsak a történelemkönyvekben, hanem a közéleti gondolkodásban is jelen van”.
Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál (Fotó: Wikipédia)
A főigazgató kiemelte, Deák Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmat ad arra, hogy
életművét ne csupán történelmi teljesítményként, hanem ma is értelmezhető szellemi örökségként idézzük fel.
Olyan örökségként, amely a nemzeti függetlenség, a törvényesség és a becsület egységére épül, és amely a jövő számára is irányt mutat – áll a közleményben.
Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el.
MTI/Felvidék.ma
