És akkor becsukták az ablakokat – kiállítás a zsidó sorsról Ipolyságon

Az ipolysági és a váci zsidóság életét és sorsát mutatja be az a kiállítás, mely az ipolysági Menora Saag Artis Centrum épületében látható. A  két város intézményeinek közös tárlata Ipolyság és Vác testvérvárosi kapcsolatát is erősíti az emlékezés mellett.

Mint már beszámoltunk róla, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából április 16-án botlatókövet lepleztek le az Ipoly menti városban Weisz Fülöp ortodox rabbi előtti tisztelgésként. A monumentális És akkor becsukták az ablakokat címet viselő tárlat megnyitója is az említett emléknapon volt.

A tárlatot Vác Város Levéltára és az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria közösen rendezte. A váci tablókat Horváth M. Ferenc, Vác Város Levéltárának igazgatója, az ipolysági tablókat pedig Kapusta Krisztina, a Honti Múzeum munkatársa tervezte.

Az emlékezetpolitika szép példája a volt zsinagógában látható kiállítás. Ennek fontosságáról is szólt Zachar Pál, Ipolyság polgármestere az ünnepélyes megnyitón. „Mindannyiunk egyéni felelőssége, hogy megtegyünk mindent azért, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát” – emelte ki.

Matkovich Ilona, Vác polgármestere reflektált a kiállítás címére, felelevenítve, hogy annak idején a gettóból a haláltáborokba elhurcolt zsidók elől a város lakossága becsukta az ablakokat, hogy ne lássák a menetet.

Horváth M. Ferenc kifejtette: a váci és az ipolysági zsidóság sorsa a letelepülésüktől 1944 júniusáig hasonlóságot mutatott, a sorsuk, a sorstalanságuk azonos volt.

„A kiállítás azokról az egykori polgártársakról szól, akik velünk, köztük éltek hosszú évszázadokon át egészen 1944 júniusáig”

– emelte ki a levéltár igazgatója.

A sorsfordító napokban Vácról 1700 váci és környékbeli zsidót szállítottak el a monori gyűjtőtáborba, majd a megsemmisítő táborokba. Az ipolysági zsidókat az ortodox zsinagóga mellett kialakított gettóba gyűjtötték össze, amit csendőrök őriztek. A mindegy kétezer embert innen szállították marhavagonokban Balassagyarmaton és Kassán át Auschwitzba.

Ez a kiállítás azért született, mert nem merülhet feledésbe a 20. század legtragikusabb eseménye

– szögezte le az igazgató.

A két város testvérvárosi kapcsolata több mint két évtizedre tekint vissza. Sok egyéb terület mellett ilyen mély tartalommal bíró szakmai programok is megvalósulnak.

A panelkiállítás végigvezeti a látogatót a két város zsidóságának kulturális és közösségi életén. Az információs szövegeket gazdag képanyag illusztrálja. Külön tablók mutatják be a holokauszt időszakát, a sorstalanság idejét. A kiállítótér falain lévő tablók kétnyelvűek.

A tárlat legmegrendítőbb elemei a volt zsinagóga terében elhelyezett portrék.

A térben azon személyek, családok fotográfiái jelennek meg, akik a holokauszt áldozataivá váltak,

a megsemmisítő táborokban lelték halálukat. A portrék mellett rövid kísérőszöveg olvasható az adott személy életéről, sorsáról. Emellett a munkatáborokba hurcolt zsidók fotói is felkerültek a kiállítás táblaanyagára.

Beszél a kiállítás azon kevesekről is, akik visszatértek a haláltáborokból.  Beszél azokról a zsidó emberekről is, akik magyarnak vallották magukat, azokról az izraelita vallásúakról, akiknek az emlékét Vácott és Ipolyságon temetők, zsinagógák, emléktáblák és botlatókövek őrzik.

A monumentális kiállítás május 13-ig tekinthető meg a Menora Saag Centrum Artis kiállítóterében.

Pásztor Péter/Felvidék.ma