Jól indult a harmadik negyedév az ipari termelés júliusi előzetes adatai alapján, az ágazat a három éve tartó stagnálás után ismét érdemben hozzájárulhat a GDP növekedéséhez – mondták az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Hozzátették, hogy a teljesítmény továbbra is „fűrészfogszerűen” alakulhat, augusztusban pedig a paksi atomerőmű részleges leállása miatt lassulás is várható.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint júliusban az ipari termelés volumene a nyers és a munkanaphatástól megtisztított index alapján egyaránt 4,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal nagyobb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően pozitívan nyitotta a harmadik negyedévet a magyar ipar. Júliusban folytatódott a már megszokott „fűrészfogazás”, vagyis egy jó hónapot egy rosszabb követ és fordítva. „A gyenge június után benne volt a pakliban egy erősebb július” – fogalmazott.
Hozzátette:
a KSH szűkszavú kommentárja alapján a már megszokott folyamat zajlik. Az új autógyártói kapacitások belépésével a járműgyártás jól teljesít, ahogyan az AI-boom hatására felfutó elektronikai megrendelések is, az alágak többségében csökkent a termelés volumene éves bázison, és ide tartozik a nagyobb súlyú akkugyártás és élelmiszeripar is.
Az ING Bank szakértője arra számít, hogy augusztusban meglehetősen rossz teljesítményt mutat majd a magyar ipar, ám szeptemberben korrekció következhet. Vagyis a mintázat folytatódik – írta.
Véleménye szerint az európai gazdaság vártnál jobb sokk-ellenállóképessége okozhat még pozitív meglepetést a külső kereslet vártnál dinamikusabb élénkülésével. Ezzel szemben az ismét 100 dollár közelébe szökő olajár és 75 euró magasságába emelkedő gázárak, a Hormuzi-szoros okozta problémák lefelé mutató kockázatot jelentenek.
Az ING Bank szakértője szerint az átmeneti zavarok ellenére is pozitív évet zárhat az ipar, éves átlagban elérheti a 3-4 százalék körüli növekedést. Három év ipari recesszió után így az ipar ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza számára kellemes meglepetést okozott az ipar júliusi teljesítménye. Bár szerinte arra, hogy növekedni fog az ágazat teljesítménye a júniusi havi alapú csökkenés után számítani lehetett, de ennél kisebb bővülésre számított. Egy júliusi adattal persze mindig óvatosan kell bánni, mivel a nyári leállások időzítése az egyik évről a másikra eltérő lehet – figyelmeztetett.
Úgy fogalmazott, az iparban mintha már lenne valamilyen fordulat és a mélyponton túllendülve már növekedést mutatna az ágazat. Az adatokból ugyanakkor az is látható, hogy ez a növekedés még mindenképp törékeny: bár a második negyedévben a külső kereslet a korábbinál kedvezőbb volt, most ismét gyenge adatok érkeztek Németországból. Az augusztusi ipari adatokra kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a Paksi Atomerőmű részleges leállása, illetve ehhez kapcsolódóan az önkéntes termelési korlátozások és pár százalékpontot ez elvihet a havi ipari termelésből – vélekedett.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is a vártnál kedvezőbbnek látja az adatokat.
A hivatal rövid kommentárjából azt szűrte le, hogy a júliusi növekedés hajtóereje az autóipar lehetett. Úgy tűnik, hogy a belépő új kapacitások teljesítménye túlszárnyalja a gyengébben teljesítő egységeket a szektorban, ami kedvező jel a kilátásokra nézve.
Kérdés, vajon az augusztusi mini energiaválság, Paks leállása mennyire hatott negatívan a termelésre. Ha a gyárak a takarékossági kényszert összekötötték a szokásos nyári leállással, karbantartással, akkor nem feltétlenül jelenhetett meg a negatív helyzet hatása az éves statisztikában.
Inkább adnak okot óvatosságra a friss német ipari termelési adatok, amelyek negatív meglepetést hoztak, és a ciklikus fellendülés megtörését mutatták – írta.
Az következő hónapokban az Erste szakértője nem vár nagyon kirobbanó teljesítményt az iparban. A lassú kilábaló trend azonban szerinte folytatódhat, és leginkább a magas rendelésállományok miatt óvatos optimizmus övezi a hazai ipar kilátásait. Az idén pozitív növekedési hajtóerőként a szolgáltatások mellé az ipar is felzárkózhat – összegezte.
MTI/Felvidék.ma
