Barsendréd 1893-ban három kisközség, Nagyendréd, Derezslény és Kisendréd egyesítésével jött létre. A községnek jelenleg két római katolikus temploma van. A nagyendrédi Szent András apostol-templomot már a 13. században említik, míg a kisendrédi Sarlós Boldogasszony-templom a 14. század második felében, feltehetően 1370 körül épült. Jelen írásunkban a település nagyobb katolikus templomáról szólunk.
Mint Luky János barsendrédi helytörténész kifejtette, a templom titulusa eredetileg Szűz Mária volt. Erről először az 1332 és 1337 között beszedett pápai tizedjegyzék tesz említést. Név szerint az endrédi Szűz Mária-templom papját, Endrét említi, aki az említett években tevékenykedett a községben.
A 16. és a 17. században mintegy 190 évig a törökök sanyargatásai miatt a nagyendrédi plébánia nem működött, több éven keresztül a nagysallói plébánia fennhatósága alá helyezték. 1626-ban a törökök pusztításai miatt a falu lakóinak túlnyomó többsége elmenekült, 1635-ben pedig a törökök lerombolták a nagyendrédi templomot, így hosszú évekig csak a kisendrédi templom állt – folytatta a helytörténész.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A templom felújítására közel száz esztendőt kellett várni. 1725-ben Csetényi István plébános az akkor romos templomot lényegében saját pénzéből és az összegyűjtött adományokból felújította.
A gótikus templomot 1753-ban barokk stílusban építették át. Ebben az időben már Szent András apostol volt a templom védőszentje.
1757-ben a plébánia összedőlt, a közbirtokosok pedig nem akarták felépíteni. A plébánia 22 évig üresen maradt, a hitközség pedig a nagysallói plébánia filiáléjává vált.
A 18. század végén a nagyendrédi templomot zsindelytetővel fedték be, padlózata tégla volt, azonban sekrestyéje és tornya nem volt. Két harangot befogadó fa harangláb állt mellette.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A belső térben szószék, fából készült karzat és három oltár volt: a főoltárt Szent András apostol tiszteletére szentelték, az oldaloltárok pedig Szent Annának, illetve Szent István első vértanúnak állítottak emléket – részletezte Luky János.
A barsendrédi templom mai formáját 1810 után nyerte el. Tornya ekkor sem volt még, a harangláb a templomkert déli oldalán állva szólította a híveket.
1842-ben új sekrestyét építettek a templomhoz. 1856-ban a templom tetejét újrazsindelyezték, ám 1860-ban újabb nagy tűzvész pusztított Nagyendréden. A tűzben leégett az iskola, és a templom tetőszerkezete is súlyosan megrongálódott.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
1876. szeptember 21-én récsei Fába Simon vette át az endrédi plébániát. A két templom történetében az ő működése alatt zajlottak a legjelentősebb átalakítások és felújítások – emelte ki a helytörténész. 1895-ben megjavították a nagyendrédi templomot. 1899-ben új orgonát vásároltak, a templom régi orgonáját pedig a kisendrédi templomba vitték, sajnos azonban az már használhatatlan állapotban van. 1907-ben készültek el a nagyendrédi templom oltárképe körüli szobormunkák.
A 20. század első évtizedének végén vették tervbe a templomtorony építését. A torony építéséhez jelentős mértékben hozzájárult Dombay Vilmosné, született Balogh Erzsébet, aki gyűjtést szervezett a templomtorony építésére. Nagylelkű adományának emlékét ma is márványtábla őrzi a templomtorony falán
– tudtuk meg Luky Jánostól.
1911-ben Rajner Lajos esztergomi püspök, érseki általános helynök engedélyezte az új vasbeton torony felépítését, valamint a barsendrédi Szent András apostol-templom teljes felújítását. A tornyot három hónap alatt építették fel. A torony építésével azonos időben az egész templomot is felújították.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Még ugyanebben az évben három harangot, valamint a három harang befogadására alkalmas harangállványt rendeltek. Az első világháború során a harangokat be kellett szolgáltatni. 1923-ban új harangokat rendeltek. A négy harangot 1923. november 30-án szentelték fel.
Az 1930-as években újabb felújítás kezdődött a templomban. A fakeretes ablakokat vasablakokra cserélték, átépítették a kórust. Új padokat hoztak, és lebetonozták a padlózatot.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
1936-ban Ádám Gyula rozsnyói templomfestő vezetésével lefestették a templom belső falait. Ádám Gyula alkotta az új oltárt is. Ekkor vezették be a villanyvilágítást a templomba.
1984-ben átfestették a nagyendrédi templom belső falait a szentek falfestményeivel együtt. 1991-ben likvidálták a lakatlan plébánia épületét. 1992-ben a plébánia irányítását a nagysallói adminisztrátor vette át. 1994-ben villamosították a harangokat, 2000-ben felújították a templom homlokzatát, 2005-ben új sekrestyét építettek, 2007-ben pedig a templomtetőt javították, és a régi palatetőt acélos tetőfedésre cserélték.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
2013-ban a templomfalak belső és külső vakolatát bizonyos magasságig eltávolították. A levert vakolatot azóta sem állították helyre. Ugyanebben az évben felújították a főoltárt a Szent Andrást ábrázoló oltárképpel együtt.
Mint megtudtuk,
2017-ben elkezdődött a restaurátori és építészettörténeti kutatás a templomban, 2018-ban pedig felújították a mellékoltárok képeit. A mellékoltárok ekkor már Szűz Mária mennybemenetelének és Nepomuki Szent Jánosnak állítottak emléket.
2026-ban is zajlottak munkálatok: felújították az elektromos vezetékeket, a missziós keresztet pedig kihozták a templomból, és a templom északi oldala mellé állították.
1972-ben üresen maradt a plébánia és az alsópéli plébános adminisztrálta a hitközséget. Később a nagysallói plébános vette át az adminisztrációt. 2019-ben megszűnt a barsendrédi plébánia, a templom a nagysallói plébánia filiájaként működik tovább.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
