Iveta Radičová, az MKP és a többi szlovákiai ellenzéki párt közös államfőjelöltje szerint a nemzeti kisebbségek számára nemcsak a kulturális és a nyelvi jogok, de a szociális és a gazdasági jólét is nagyon fontos.
A demokrácia olyan rendszer, amely elismeri a többség akaratát, ugyanakkor tiszteli a kisebbségeket is. Meggyőződésem, hogy a demokrácia szintje egy országban egyenesen arányos az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetével” – jelentette ki Radičová.
A magyarok lakta régiók számos gazdasági-szociális gonddal küzdenek, és ez ugyanúgy része a kisebbségek helyzetének, mint a kulturális és politikai jogok vagy a politikai kultúra szintje.
Egy kisebbségi törvény szükségességét firtató kérdésre válaszolva Radičová emlékeztetett, hogy Szlovákiában a kisebbségek támogatása jelenleg több tárca között van elosztva, s fontos szerepet játszanak az önkormányzatok és a megyék is. „El tudom azonban képzelni, hogy a kisebbségek jogállásának és támogatásának alapelveit törvényben rögzítsük. De vigyázni kell arra, hogy egy ilyen jogszabállyal ne éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk, tehát, hogy a kisebbségek jogai és támogatása ne korlátozódjon csupán egy törvényre. Ez ugyanis visszalépés volna a jelenlegi állapothoz képest” – fejtette ki a politikus.
A nemzeti kisebbségek autonómiája azonban Radičová számára elfogadhatatlan. „Az autonómia fogalma nem való a XXI. századba” – mondta az interjúban. Véleményét így indokolta: „Az autonómia fogalmát kétféle értelemben használják: az egyik az önkormányzatiság, a másik viszont erőteljesen területi jellegű – egy önálló területi egység kialakítását takarja, mint Koszovó vagy korábban Bosznia és Hercegovina. Ezért olyan érzékeny ez a fogalom. Ellenben a kulturális önkormányzatisággal szemben nincsenek kifogások. A magyar kisebbségen múlik, hogyan képzeli el. Elvégre a közösség politikai képviselője, a Magyar Koalíció Pártja nyolc éven át a kormány része volt. Nem hiszem, hogy van magasabb formája a kisebbségek közügyekben való részvételének”.
Felvidék Ma, MTI
