A Gondola honlapján a szlovákiai magyaroknak való segítségnyújtásra szólítják fel olvasóikat a szerkesztők. A Kisebbségi Kérdések független szakértőjének címzett angol nyelvű levél mintája a honlapról letölthető. Természetesen a magyar nyelvű szöveg is fent van. A mai Európában, hála Istennek, nem a fegyvereké a végső szó. A szlovákiai nyelvtörvény elleni érvelésre mód van a nagy világszervezeteknél is. Kedves Olvasóinknak ezennel eszközt kínálunk: aki vállal egy kis áldozatot, tehet a szlovákiai magyarság szabad nyelvhasználatáért. Íme:
Az alábbi levél angol nyelvű változatához vezető linket itt találja a cikk alatt.
Ha Ön személyesen is ki kíván állni a szlovákiai magyarság anyanyelv-használati jogának csorbítása ellen, akkor szíveskedjék a következőt tenni:
1. Nyissa meg az említett fájlt,
2. Nyomtassa ki a levelet, és
3. írja rá a nevét, pontos címét, továbbá (ha vannak) tudományos fokozatait, címeit, kitüntetéseit, a dátumot, és írja is alá.
4. Ezután szíveskedjék borítékba enni és megcímezni Gay J. McDougall asszonynak, az angol nyelvű változatban olvasható módon.
Ezután már csak postára kell adni, ez benne az anyagi áldozat.
Az ENSZ válaszolni fog. Minél többen írunk, annál nyomatékosabb a szavunk, ez már nem egy hasonló emberi jogi akcióban bebizonyosodott. Az e-mailnél azért előnyösebb a papíron küldött levél, mert azt mindenképpen iktatják, és muszáj „elintézni”.
Természetesen a magyar nyelvű változatot nem kell elküldeni, azért tettük ide, mert nemcsak az angolul tudóknak vannak emberi jogaik.
Éljenek az emberi jogok! Éljen a magyarok anyanyelv-használati joga! Írjunk!
Gay J. McDougall asszony,
Kisebbségi Kérdések független szakértője,
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának
Irodája
Palais des Nations
CH-1211 Genf 10
Svájc
Tisztelt Gay J. McDougall Asszony!
Segítségért fordulunk Önhöz azon ügyben, hogy Szlovákiában súlyosan megsértették az etnikai és nyelvi kisebbségek emberi jogait.
2009. szeptember 1-én hatályba lépett a közelmúltban (2009. június 30-án) módosított nyelvtörvény. Ez a módosított nyelvtörvény jelentős mértékben megkurtítja a Szlovákia területén élő etnikai kisebbségek nyelvhasználatát. Többek között
(a) arra kötelezi a közlekedésben, postai szolgálatban, telekommunikációban, a fegyveres testületekben, fegyveres szolgáltatásokban és a tűzoltóságokon dolgozó alkalmazottakat, hogy hivatalos érintkezés során az államnyelvet (a szlovákot) használják (§ 3 (2);
(b) kiköti, hogy egy privát és egy jogi személy hivatalos érintkezése során köteles az államnyelvet használni (§ (5); kivételt képez a cseh nyelv, mely kielégíti a teljes érthetőség kritériumát.
(c) a kisebbségi nyelveket használó iskoláktól megköveteli, hogy adminisztrációjuk és más dokumentációik kétnyelvűek legyenek (§4 (3);
(d) beleavatkozik a rádió, a televízió, az írott média, nyilvános összejövetelek stb. szabad kisebbségi nyelvhasználatába (§5 (1-3)
(e) megköveteli, hogy a szobrok, emlékművek feliratai, valamint az emléktáblák állami nyelven legyenek. Az etnikai kisebbségek nyelvét csak a második helyen szabad használni. (§ 7 (7);
(f) arra kötelezi az egészségügyi intézményeket, a szociális szolgáltatásokat, hogy szlovákul bonyolítsák ügyeiket. Ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a páciens nem beszéli az államnyelvet. (§ (4);
(g) megkívánja, hogy minden hirdetés és bejelentés, mely a lakosságot célozza meg, szlovákul legyen megfogalmazva. A kisebbségi nyelvet csak a második helyen szabad használni (§ 8 (6)
(h) Ezenfelül a módosított nyelvtörvény biztosítja a felügyelet jogát is, és bírságot ró ki a törvényszegőkre, mely 100-5000 Euróig terjedhet. (§9 and 9a).
Ez a törvény több mint 570 ezer magyar és összesen több tízezer roma, rutén, lengyel és német anyanyelvi beszélőt érint. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy ezek az etnikai kisebbségiek nem bevándorlók. Olyan városokban és falvakban élnek, melyeket magyar felmenőik alapítottak és építettek fel, ugyanis ezen kisebbségiek több mint 1100 éve élnek ezen a területen. Sajnálatos módon a trianoni békediktátum (1920) és a párizsi egyezmény (1947) geopolitikai határmanipulációi következtében több mint másfél millió magyart szakítottak el Magyarországtól, ezúton Csehszlovákiának kedvezve. A második világháború után közülük 150 ezer embert marhavagonokban deportáltak Csehszlovákiából, és tízezreket gyilkoltak le. Azt a sajnálatos körülményt is meg kell jegyezzük, hogy még a ma is csak valamivel több mint 570 000 fő meri vállalni az etnikai gyökereit. Ezen magyarok többsége egy tömbben él Dél-Szlovákiában, ahol egész városok és falvak lakossága magyar.
A módosított nyelvtörvény megerősíti az etnikai kisebbségek másodlagos státuszát, valamint korlátozza azon jogukat, hogy saját nyelvüket használhassák, és élvezhessék saját kultúrájukat. Ezen kisebbségek a nyelvtörvényt mintegy erőszakos asszimilációnak és kulturális népirtásnak tekintik. Mivel már eleve adott a feszült helyzet, a módosított nyelvtörvény ellenségeskedést szül és fokozza a feszültségeket, melyek az európai stabilitást is veszélyeztethetik.
Tekintettel arra, hogy az Ön küldetésének célja a Nemzeti és Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez Tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozat megvalósításának elősegítése, arra szeretnénk kérni Önt, hogy
(a) vizsgálja felül, hogy a módosított szlovák nyelvtörvény összeegyeztethető-e az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával valamint a Nemzeti és Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez Tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozattal és más idevágó Egyezménnyel illetve Nyilatkozattal;
(b) szerezzen be információt a Szlovákiában élő etnikai kisebbségek politikai pártjaitól és egyesületeitől;
(c) nyújtson be egy jelentést erről az ügyről az Emberi Jogi Tanácsba; és
(d) tegyen meg minden lehetséges intézkedést, hogy Szlovákia kötelezve legyen a Nemzeti és Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez Tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozatban foglaltak betartására.
Szívből reméljük, hogy számíthatunk az Ön együttműködésére ebben az ügyben és várjuk mihamarabbi válaszát.
Őszinte tisztelettel,
Az angol nyelvű levél letölthető a következő linkről: Link
Felvidék Ma, Gondola
