Szeptember 8-án, délután négy órai kezdettel tartották a bacsfa-szentantali Szűzanya-kegyhely búcsúját. Igazodva ahhoz, hogy többen felvidéki zarándokok a vasárnapi budapesti pápai misére mennek, rendhagyó módon 12-éről 8-ára került a búcsú időpontja. A szentmisét dr. Schranko László plébános mutatta be hat órai kezdettel oltártestvéreivel a kegytemplomban.
Bacsfa-Szentantal első írásos említése 1205-re vezethető vissza. Az ősrégi település az idők során egyesült a szomszédos Szentgyörgyúr és Szentantal falvakkal. Bacsfa a település neve, Szentantal pedig a kegytemplomot, kolostort és búcsújáróhelyet jelöli. Az alapítás Lippay György esztergomi érsek nevéhez köthető. Őt követően Szelepcsényi György hercegprímás vette át az építkezési munkálatok vezetését. A kegytemplom barokk stílusban épült, a kolostorral együtt Páduai Szent Antalról kapta nevét. A főoltár a védőszentet, Páduai Szent Antalt ábrázolja, s Apponyi György emeltette 1782-ben.
Az oltár ábrázolja a Könnyező Szűz Máriát is festményen a karján ülő Kis Jézussal. Ajándékozója a doborgazi Liszkay Márton volt csodás gyógyulásáért való hálája jeléül.
Fotó: Zilizi Kristóf
A kegykép véres könnyeket először 1715. június 19-én, a kora reggeli órákban hullajtott, majd ez többször megismétlődött. Schranko atya a két leggyakoribb alkalom, vagyis június 19-e köré eső vasárnap és Kisboldogasszony napján kívül szervez zarándoklatokat például május 13-án, a fatimai Szűz Mária-jelenés évfordulóján, az Angyalos Boldogasszony ünnepe, augusztus másodika körül is.
A szentmisét a megtelt templomon kívül a templomkertbe kihelyezett padokon is sok zarándok hallgatta.
Az áldoztatáskor felcsendült az 1938-as, előző budapesti Eucharisztikus Kongresszus himnusza, a Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat…, de a Magnificat is, a Boldogságos Szűz Mária hálaéneke, mellyel válaszol rokona, Erzsébet köszöntésére, s magasztalja Istent megváltó művéért.
Fotó: Zilizi Kristóf
László atya szólt a plébániához érkezett anyagi támogatásról, melynek köszönhetően a kegyhely körüli járdarészek kerülnek felújításra. Továbbá említette Nagy István orgonaművész szeptember 26-án, vasárnap esedékes kegytemplombeli jótékonysági koncertjét.
A záró ünnepi áldás után következett ezúttal nem csókkal, de méltó meghajlással, avagy letérdeléssel az ereklyecsókolás, melyet Jankó Gábor egyházgellei plébános tartott. Ereklyetisztelet során lehetőség volt az oltárt megkerülni, hódolatot kifejezni, s a híveknek mécsest gyújtani.
Közben a templomi kórus vezetésével énekelték a Salve, Regina, azaz Üdvözlégy, Úrnőnk kezdetű éneket, majd a Boldogasszony Anyánkat. A lelki program litániával végződött, majd az Oltáriszentség kihelyezése mellett csendes szentségimádásra volt lehetőség. A Kisasszony-napi búcsú szentségi áldással végződött kilenc órakor.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
