A természeti csapás következtében kilenc ember halt meg, s a kitelepítettek száma mintegy 20 ezer. Az első becslések szerint az anyagi károk megközelítik majd a 20 milliárd koronát (csaknem 230 milliárd forintot) – ez az idei csehországi árvíz nem hivatalos mérlege június 6-án.
Csekély mértékben a várt szint alatt – mintegy 10,7 méteren – tetőzött június 6-án, csütörtökön kora reggel az Elba az észak-csehországi Ústí nad Labemben és Decínben. A hidrometeorológiai előrejelzések több mint 11 méteres vízzel számoltak. Helyszíni jelentések szerint a gátak kibírták a nyomást. A víz mindkét városban elárasztotta a folyó menti utakat és az utcákat, illetve Ústí nad Labem Strekov nevű külvárosát. A régióban 11 ezer ember volt kénytelen elhagyni lakóhelyét. Az Elba vízszintje Észak-Csehországban is csökken, ami azt jelenti, hogy a csehek valószínűleg maguk mögött tudhatják a legrosszabbat.
Szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy óvatosságra van szükség, mert az átázott gátak több helyen is szivárognak, és nem kizárt, hogy átszakadhatnak. Ugyanez a megállapítás érvényes a kisebb-nagyobb halastavakra is, amelyek az elmúlt napokban színültig megteltek.
Oldrich Bubenícek, az észak-csehországi Ústí régió elöljáróra szerint legalább egy hétre-tíz napra van szükség ahhoz, hogy a megáradt Elba folyó többé-kevésbé visszatérjen a medrébe, s neki lehet kezdeni a takarításnak, majd az újjáépítésnek. Hasonlóan időbe, minimálisan több napba fog telni, amíg a kitelepítettek mindannyian visszatérhetnek otthonaikba. A kitelepítések felét a leginkább sújtott Ústí régióban kellett végrehajtani.
Észak-Csehországban továbbra is mintegy hétezer háztartás van áram nélkül, és súlyos gondok vannak a közlekedésben.
A kárfelmérés egyelőre a kezdeteknél tart. Jan Bures, a CSOB bank fő közgazdásza újságíróknak azt mondta, a bank becslései szerint az idei árvízkárok megközelíthetik a 20 milliárd koronát. Összehasonlításul: a 2002-es rekordnagyságú árvíznél a károk meghaladták a 70 milliárd koronát, s a csapás több mint 50 emberéletet követelt. A neves közgazdász azt mondta, hogy a bank az idei károk becslését a korábbi tapasztalatok alapján végezte el. Szerinte a kialakult helyzet nem jelent súlyos problémát az állami költségvetés számára. A helyreállítási munkák segíteni fogják az építőipart, míg a kárpótlást keményen megérzik a biztosító társaságok, mert komoly összegeket lesznek kénytelenek kifizetni.
A prágai sajtóban általános a vélemény, hogy Csehország az idei árvízzel jobban megbirkózott, mint 2002-ben. Ennek egyik lényeges tényezője, hogy a hatóságoknak már tapasztalataik vannak ezen a téren, míg a másik dolog az, hogy az elmúlt években országszerte szinte mindenütt sikerült kiépíteni a megfelelő védőgátrendszert, illetve beszerezni a szükséges mobilgátakat, amelyek órák alatt összeszerelhetőek. Prágát is ez védte meg attól, hogy a 2002-es árvízhez hasonló károk keletkezzenek. A fővárosban most is a legnagyobb károk az állatkertben keletkeztek, ahol nincs kiépítve a védőrendszer. Miroslav Bobek igazgató szerint a 2002-es árvíz idején 232 millió koronás kár érte az állatkertet. A mostani kárt 160 millió koronára becsülik.
A mentési munkálatokban mintegy 23 ezer mentő és tűzoltó, kétezer katona, valamint több ezer önkéntes vesz részt. A külföldi segítséget a cseh kormány szerdán elutasította.
Kokes János, MTI-Prága, Felvidék.ma
Fotó: Louis Hradilek, aktuálně.cz
{iarelatednews articleid=”40025,40005,39981,39966,39990″}
