Adventben december 9. a korrupció elleni küzdelem világnapja. Némi evangéliumi humorral: nem véletlenül, hiszen a keresztyénség adventben újra emlékezik a Jézus-várásra, megszületésére, ekként talán milliók várnak a korrupció mételyének, közösségi Covid-járványának csökkentésére. A keresztyén teológiának alap 2X2-je: status corruptionisban, korrupt állapotban vergődik, dagonyázik az emberiség azóta, hogy hitt a démoni rászedésnek: „olyanok lesztek, mint Isten” (1Móz 3,5). Azóta, hogy az első emberpár bedőlt ennek a nagyravágyást gerjesztő idegen hangnak, benne vergődik a kiűzetés és korrupciós üzelmek hálójában. Akárhogy kozmetikázzák, az emberi létállapot az eleve magunkkal hozott helyzetünk romlottsága. Az önsorsrontás fátuma. A tény tény marad: bennünk működik a romboló antigén. A holland reformátusok a híres Dordrechti Kánonban (1618–1619) a total depravity, a totális romlottság fogalmával fejezték ki ezt.
Ha ez így van, akkor adjuk meg magunkat a világnyomort okozó korrupciós antigénnek? Nem, dehogy! Hisz ösztönösen bennünk van a minden világjárvány lényege: a pusztulás, halál, végzet elleni küzdés késztetése. A fellépés ellene az isteni létegyensúly visszaállítását kereső terápikus ösztön, az általános kegyelem révén. Meg azért sem, mert bár status quonk nem változtatható meg magunktól, de éppen advent figyelmeztet:
van szabadítás, kiváltás ebből a mélységből, mégpedig egyedül advent Ura, a testet öltött Ige, Jézus Krisztus emberemelő normáinak elfogadásával.
Nem véletlenül zendült meg a születés éjszakáján, a korrupció mélysötétjében az angyali üdvözlet: Békesség és jóakarat a földön az emberekhez (Luk 2,14), történelmi morális esélyt adva a békétlenséget és rosszakaratot, megoszlást, gyilkosságot, hadakozást támasztó korrupciós kényszerektől történő szabadításnak.
Részletezés nélkül is látnunk kell, hogy a Biblia már 3700 év óta tud a pusztító antihumánus vírusról és küzd is ellene. Jákób egy tál lencséért veszi meg az elsőszülöttség jogát (1Móz 25,29-32). Ézsaiás korrupcióellenes kritikája maró lúg volt: „Fejedelmeitek tolvajok társai. Mind szereti a vesztegetést” (Ézs 1,23). Mi volt a bibliai terápia? „Kezemet ellened fordítom, adok olyan bírákat, mint régen…Sion jogossággal váltatik meg” (Ézs 1,25kk). És kíméletlenül folytatja: „Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó és a jó rossz… akik megvesztegetésért igaznak mondják a bűnöst, akik az igazak igazát elvitatják” (Ézs 5,20kk). 3000 éve világossá vált: a korrupcióból Isten ítélete, annak elfogadása, és kinyújtott kegyelmes keze húz csak ki. Solus Deus! Sola gratia!
Az Újszövetségből egyetlen példa: a júdási vallási korrupció nemcsak őt szennyezte be, hanem azokat is, akik erre rávették őt. Bibliatudósok, keresztyén etikusok így állították össze a Biblia két szövetségének summáját a korrupcióról: 1. a korrupció öl és rombolja az életet ↔ Isten az életet akarja és védi. 2. A korrupció semmibe veszi a szegények jogait ↔ Isten igazságosságot akar. 3. A korrupció akadályozza a gazdasági fejlődést ↔ Isten tényleges fejlődést akar. 4. A korrupció rombolja a bizalmat és megbízhatóságot ↔ Isten közösséget épít. 5. A korrupció erőszakkal, akár katonai erővel is él ↔ Isten békét akar. 6. A korrupció rombolja a hitelességet és összetartást ↔ Isten emberséget akar. Óriási kihívás ma is ez a tanítás, de jelzi: Isten akarata a csökkentés, és Ő eszközöket is ad ehhez minden korban.
Svájciak 500 éve és ma ugyanarról: Kálvin és egy bankár kérése
Minthogy a korrupció virulenciája állandó járványveszélye a mindenkori emberiségnek, a legjobbak újra és újra próbálkoznak az antropológiai morális epidémia visszaszorításával. Kálvin 500 éve világhírű bibliai rendszertanában, az Institutioban három fejezetet szentel ennek a szentségtelen témának.
Forrásaként az ősbűnt jelöli meg: péche originelle. Az okozza „természetünk örökletes korrupcióját és perverzitását” (Inst II 1,8). Ez rontja meg mind az intellektusunkat, mint a jóra vezető akaratunkat. Gyógymód: egyedül az isteni kegyelem túlereje (gratia generalis) tudja kordában tartani, nehogy az egész társadalom, sőt a földi lét a káoszba, totális megsemmisülésbe hulljon.
Három kilábalási mód: az isteni szabadítás Jézus Krisztusban, az emberi elfogadó akarat, amivel élünk e szabadítással és a kegyelem, ami újra és újra kiemel a romlásból és az akarat kilábalásához vezet.
Minden szó fontos! Kálvin így tisztította meg a bűnös várost, Genfet, annak a kockázatát is vállalva, hogy bankárokat ítélt börtönre és jóvátételre. Claude de Sachinus genfi bankár 1545. november 7-én levelet írt, adjon tanítást a kamatszedésről, hogy az keresztyénként gyakorolható, tisztességes legyen a mértéktartás keretei között. (Melyik bankár ír ma teológusnak ilyen tárgyú levelet?) Kálvin válasza: „Az igazságosságnak kell mindenben elsőséget biztosítani, ami kijelöli azt is, mi az, ami már túl sok, vagy túl kevés”. 5% lett a felső határ!
Stückelberger mai antikorrupciós programja
Kálvin nyomán a zürichi református etikaprofesszor, Christoph Stückelberger foglalkozott évtizedeken át a korrupció világjelenségével. Részben ennek visszaszorítására megalapította 20 éve a világ vallási és keresztyén szellemi erőit egyesítő internetes etikai világhálót, a globethics.netet, amelyen ma már sok ezer tudós, pedagógus és szakember foglalkozik az aktuális ellenszérumokkal.
Ő így fogalmaz: „A korrupció visszaélés a magán- és közhatalommal vagy befolyással, a személyes érdekek kielégítése céljából.” Formái: kis korrupció: visszaélés a szegények helyzetével. Nagy korrupció: visszaélés a politikai hatalommal, párttal, befolyással, pénzzel. Felhasználói korrupció: visszaélés a szolgáltatásokkal. Szürke korrupció: nepotizmus, családi befolyás, baráti előnyben részesítés tisztességtelenül. Világszerte négy különösen veszélyeztetett zóna: a bíróságok, a vallási közösségek, a média, az iskolák. Ő egyik kidolgozója volt a Református Világközösség 2004-ben nyilvánosságra hozott korrupcióellenes programjának, ami alaposan felvázolta a lokális, a nemzeti, a kontinentális és a nemzetközi korrupció elleni küzdelem formáit, együttműködve a legkülönfélébb bíróságokkal, intézményekkel, szervekkel, rendőrséggel.
Stratégiai feladatokként ilyeneket jelöltek meg és terjesztettek a kormányok, egyházak, vallási vezetők elé: 1. az iskolai hit- és erkölcstanoktatás szorgalmazása, ennek keretében a felnövekvő nemzedékekben antikorrupciós attitűdök, felismerő készségek kifejlesztése. 2. A vallási közösségek, egyházak, a keresztyén értékrendet elfogadó pártok, csoportosulások közötti integráció, összefogás és nyílt társadalmi kritika megfogalmazása, közzététele. 3. A média, a nyilvánosság szerepének átgondolása és működtetése a korrupció elleni küzdelemben. 4. A nemzetközi keresztyén integráció és hatékony együttműködés az izoláció elkerülésére. 5. Korrupciómentes zónák, intézmények létrehozása. Legfrissebb: december 9-én megindították nemzetközi képzési programjukat a korrupció leküzdéséért.
Mindez illúziónak tűnhet sokaknak. De ha itt a járvány a nyakunkon, az életünkön, védekeznünk kell. A bibliai kijelentés, Kálvin és Stückelberger józanságával és eltökéltségével. Isten leleplező Igéjével. És mindkettőjük szentenciájának adventi újragondolásával: „Amíg nem lehetséges az, amit akarunk, addig azt kell akarnunk, ami lehetséges!”.
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
