A friss Szemle tavaly és tavalyelőtt kialakult hagyományához híven ezúttal újra gyermekirodalmi tematikus blokkal jelentkezik. A szünidőben gyermekversekből, mesékből, sőt mesejátékból szemezgethetünk a gyerekeknek, a szülők pedig ezeken túl könyv- és filmkritikákat is találhatnak.
A szám Polgár Anikó verseivel indul, melyekben a gyerek szemével mutatja meg, hogyan látja ő a világot: „Én is csigagyerek vagyok, szeretek a sárban.” Hasonló narrációs megoldásokat találunk Kiss Ottó: Ne félj, apa! c. rövidversciklusának részleteiben. Z. Németh István klasszikusabb, rímes-ritmusos (szonett) formákból kibuggyanó nyelvi poénjaiban a gyermekmondókákat idézve írja meg a gyermeki fantázia nagy utazásait. Kulcsár Ferenc szintén a mondókák világából merít, Bodrogközi bolondozók: Barangoló c. versciklusában a falucsúfolók műfaját teremti újra. Prózával jelentkezik Ayhan Gökhan (Mese a boldogságról és a szomorúságról), részleteket közöl Bobula c. meseregényéből Garajszki Margit, majd Forgács Miklós és Szászi Zoltán közös munkáját, az Illyés Gyula népmese-feldolgozásainak motívumaira írt és a Kassai Thália Színház felkérésére született Az égig érő fa c. mesejátékot olvashatjuk. Papp Ágnes Klára tanulmányában a Harry Potter és a Titkok kamrája izgalmas, műfaji (meseregény? Ifjúsági regény?) és pszichológiai elemzésére vállalkozik. Csantavéri Júlia a Jégvarázs c. filmről, Tamás Zsuzsa pedig Garajszki Margit: Bartók c. meseregényéről ír. Tamás Zsuzsa könyvéről (Macskakirálylány), melyben archaikus mesei elemek kerülnek kortárs miliőbe, pedig Petres Csizmadia Gabriella közöl kritikát, míg Fekete I. Alfonz Szécsi Noémi Mandragóra utca 7 c. kötetét elemzi a fantasztikum szempontjából.
A számot az Ové Pictures csodalényei illusztrálják.
Olvasóink már találkozhattak a lap online kiadásában a Nová dráma színházi fesztivál előadásairól készült kritikákkal – miniblokkunkban ezúttal az online-ról kimaradt, a Szemlét leginkább érdeklő két előadásról olvashatunk – Mikuláš Hoblina Šahanský alias Forgács Miklós Kaszálatlan rétek országa (Krajina nepokosených lúk – Divalo Pôtoň) c. darabjáról Száz Pál, Mundruczó Kornél Demencia c. darabjáról (Proton Színház) pedig Garajszki Margit közöl kritikát.
Az Ízlések és pofonok blokkban folytatódnak a kritikák, Térey János Moll és Ardamica Zorán Bőre kétezer című kötetéről Steinmacher Kornélia, ill. Ayhan Gökhan ír, míg Péter Zoltán a Don Perlimpín és Don Cristóbal c. előadásokat (Erkel Színház) elemzi.
Végül elárulhatjuk olvasóinknak, hogy az augusztusi Szemle tematikus blokkja a nevek és az irodalom viszonyára fog rákérdezni – nevekkel, álnevekkel, névadással, a név jelentésével foglalkozunk majd.
szp, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45837,45333,44679,44183″}
