Események betöltése

Vissza az összes eseményhez

  • Ez az event elmúlt.

XXII. Mécs László Szabadegyetem – szerdai program

PrintFriendly and PDF

július 10.,10:00

A Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya Július 8-a és Július 14-e között szervezi meg a XXII. Mécs László Szabadegyetemet a jászói autókempingben.

 A Július 10-ei, szerdai program:

10.00 Előadás: „A magyarság anyagi és szellemi örökségének visszaszerzése”
Előadó: Siklósi András, költő, író, nyugalmazott geofizikus, a Turul Szövetség elnöke.

Ma, amikor annyian gyalázzák és rágalmazzák nemzetünket minden ok nélkül, talán nem árt – legalább dióhéjban – fölvázolni méltatlanul elfeled(tet)ett és meghamisított ősmúltunkat, mert anélkül nem lehet sem igazi jelenünk, még kevésbé biztonságos jövőnk.

A magyarság hajdan dicsőséges, legyőzhetetlen nép volt; senkiéhez sem hasonlítható humánus világszemlélettel, tárgyi és lelki-szellemi kultúrával rendelkezett. Szinte lehetetlen számba venni azt a gazdagságot, amelyet eleink az évezredek során fölfedeztek, kifejlesztettek, s önzetlenül megajándékozták vele az emberiséget.

A jelenkor nagy gondolkodói, az igazságos isteni törvények elkötelezett hirdetői zömmel tőlünk, a mi jobb sorsra érdemes fajtánktól várják a kárhozatba zuhanó Európa és a többi kontinens megújítását és fölemelését. Ahhoz azonban, hogy ennek a hatalmas küzdelemnek az élére álljunk, s másoknak is követhető példákat mutassunk, mindenekelőtt vissza kell fordulnunk régi önmagunkhoz, meg kell tisztulnunk a ránk dobált mocsoktól, s birtokba kell vennünk a századok során elrabolt és eltemetett közös nemzeti kincseinket. Az előadás ehhez a leltározáshoz és felkészüléshez próbál megbízható ismereteket és eligazításokat nyújtani.

11.00 Előadás: „A Napút festője – 100 éve halt meg Csontváry Kosztka Tivadar”
Előadó: Mihályi Molnár László, író, költő, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

Csontváry Kosztka Tivadar az egyik legkülönbebb, de egyben legegyénibb „hangú” és jelentős magyar művészünk, aki eredetileg ugyan gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy százhuszonhét művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki–prófétai allűrjei is hozzájárultak, amelyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak.

Művészetét az expresszionizmushoz, illetve a posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem. Csontváry művészete végül nagy nemzetközi sikert aratott, „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak” – jelentette ki Picasso képeit látván. Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, magát a „Napút-festők” közé sorolta.

Egyik kritikusa szerint a „művészetét nem lehet meghatározott stílus kereteibe foglalni, egyformán jellemzi a varázsos realizmus, a szimbolizmus, a mitikus, szürrealisztikus hang, az expresszionizmus, a posztimpresszionista dekoratív sommázás, a divizionista megoldás és a neoprimitív iskola üdesége.”

Műveinek utóélete éppoly furcsa lett, mint élete volt. Képeit Gerlóczy Gedeon építészmérnök mentette meg, aki 1919-ben Budapesten, a Bartók Béla út 36-38. számú házban irodahelyiséget keresve botlott a tetőtéri műteremben összetekert, hagyatéki érverés során zsákvászon-értékben számba vett vásznakba. Gerlóczy megvásárolta a műveket, ily módon személy szerint elsősorban neki köszönhető az életmű fennmaradása. A képek már a festő életében megrongálódtak, később is sokat hányódtak, emiatt komoly restaurálásra szorultak.

A szó orvosi értelmében éhen halt, amikor az 1919-es kommunista terror idején éhínség volt és a cseh megszállás miatt a felvidéki (gácsi) patikájának jövedelmét is elvesztette. Pedig géniusz volt, akit csak nagyon későn fedeztek fel. Isteni kegyelem, hogy amikor festményeit, mint festékkel megrongált vásznakat a fuvarosoknak akarták eladni, hogy azzal takarják le szállítmányaikat, egy fiatalember belebotlott az érverésbe, és meglátta a csodát ezekben a képekben. Ha egy órával jár arra, ma nem ismernénk Csontváry nevét, s most százmilliókat kínálnak e képekért. A XX. századi magyar lélek egyik hegycsúcsa ő, akiről ebben az előadásban olyat is hallhatnak, amit még sehol másutt.

14.00 Barlanglátogatás – A táborlakók délutáni közös látogatása a jászói barlangba.

A Jászói-barlang a Szlovák-karszt Nemzeti Park legjelentősebb barlangjai közé tartozik. Gazdag cseppkődíszítéséről, érdekes sziklaalakzatairól, járatainak többszintes kifejlődéséről, fajgazdag denevéreiről, régészeti leleteiről és figyelemfelkeltő történelméről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága részeként a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült.

A barlangot a Bódva-folyó lebukó vizei alakították ki másodidőszaki triászkori mészkőben 5 kifejlődési szinten. Járataiban gazdag cseppkődíszítés található. Figyelemreméltóak pagodaszerű állócseppkövei, cseppkőoszlopai, cseppkőlefolyásai, cseppkődobjai, szalmacseppkövei és egyéb formái. A barlang egyben a denevérek kedvelt telelőhelye is. Szlovákia 24 denevérfajából 19 rendszeresen telel itt. A barlangot már a történelmi időkben is ismerték, amiről a Huszita-terem 1452-ből származó felirata tanúskodik. A barlanglátogatás túravezetője: Képes Sándor, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.

16.00 Előadás: „Jövőnk a világban, helyünk Európában – a biztonságpolitikai szakértő szemével”
Előadó: Prof., Dr. Nógrádi György.

Az előadás egy előadássorozat része, Jövünk a világban, helyünk Európában címmel, a politikus, a közgazdász és a biztonságpolitikai szakértő szemével. Az előadások témakörei: Hazánk az Európai ágazati trendek tükrében, a globalizáció világban, Globális kihívások az Európai térben, A globális gazdasági és pénzügyi válság hosszú távú hatásai Európára, A válság regionális hatásai, A területi együttműködések meghatározó elemei, Kilátások és szakpolitikai ajánlások.

19.00 Kötetlen beszélgetés: „A kassai Thália Színház 50 éve alakult”
A beszélgetést vezeti: Mihályi Molnár László, író, költő, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

A kassai Thália Színház megalakulásának körülményeit, kudarcait és sikereit meséli el Gál Sándor költő, író és Beke Sándor, a kassai Thália Színház alapító tagjai. Személyes visszaemlékezésekről nyilatkozik Czajlik József, a színház jelenlegi igazgatója, Kövesdi Szabó Marika és férje Pólos Árpád, színészek, a társulat tagjai, valamint Kolár EszterKolár Péter, a volt színházigazgató özvegye és Burák Jolán, színésznő és a színház egykori szervezője.

A színház eredetileg is azzal a céllal jött létre, hogy nem kizárólag székhelyén, vagyis csak Kassán fog működni, hanem vándorszínházként, utazó társulatként az ország egész területén fejti majd ki tevékenységét, sőt észak-kelet Magyarország több területe is, természetes és fontos játszóhelye. Ennek a vállalásnak a fontossága, a szűkebb és tágabb régió magyarlakta részeiben való jelenlét az idők során stratégiailag csak mélyült, még inkább életfontosságúvá vált.

Már egy 1959-es párthatározat megfontolásra ajánlotta, hogy a komáromi székhelyű Matesz (Magyar területi Színház) mellett ki kell alakítani egy másik magyar területi színházat is, eredeti tervek szerint rozsnyói székhellyel, a Mateszba olvadt Faluszínház együttesére alapozva. Tíz évvel később, 1969-ben sikerült megalapítani a Vox Humana színházat, de ezt a nevet hivatalosan az intézmény egy pillanatig sem viselhette.

Thália Színpad első igazgatója Beke Sándor volt, első dramaturgja Gál Sándor. Társulatának egy része a komáromi Matesz „progresszívebb részéből“ alakult ki: Lengyel Ferenc, Gombos Ilona, Várady Béla, Gyurkovics Mihály, Varga Zsuzsa, Csendes László. Emellett felvételt hirdettek és ezúton Kövesdi Szabó Mária, Tamás Jolán, Bittó Eszter, Érsek György, Horváth Lajos és mások kerültek a színházhoz.

Az első bemutató Goldoni Két úr szolgája című komédiája volt, 1969. november 29-én, a gömörhorkai kultúrházban, mivel akkor a színház kassai székhelye még nem készült el. Kassán a legendás „kassai ipari“ nagytermében kezdték el a színházterem kialakítását, ezt a helyiséget akkor az iskola tornateremként használta. A Thália akkori társulata és munkatársai nagyrészt önerőből, saját kezűleg végezték az építési, átalakítási munkálatok nagy részét. Lelkesedésből, elhivatottságból, tornateremből lett színház Kassán. Ahol 1970 közepe táján mutatkozott be kassai közönségének a csapat.

20.00 Filmvetítés és beszélgetés: „Ahonnan elindultam… Kolár Péter portré”
Portréfilm vetítése Kolár Péterről.

Kolár Péter, mérnök, kultúraszervező, a kassai Thália Színház igazgatója, a Csemadok országos elnöke és főtitkára volt. 1990-től 2011-ig, egy négyéves időszakot leszámítva, vezette a kassai Thália Színház társulatát. A társulat önállósodása az ő nevéhez fűződik.

1997 és 2000 között a Csemadok országos elnöke volt. Részt vett a kassai Márai Stúdió létrehozásában. Haláláig a Csemadok Kassai Városi Területi Választmányának elnöke volt. Elhunyt 2017. március 30-án. A Csemadok Kassai Városi Választmánya még az idén domborművel ellátott emléktáblával kíván tisztelegni néhai elnöke, Kolár Péter emléke előtt. A Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztje, a Helytállásért díj, az EX Libris díj, a Magyar Örökség díj, de számos más elismerés és díj tulajdonosa. Kolár Péter meghatározó személyisége volt nemcsak a kassai, de az egész felvidéki magyar közéletnek.

20.30 Filmvetítés és beszélgetés: „Ahonnan elindultam… Kövesdi Szabó Mária és Pólos Árpád portré”
Portréfilm vetítése Kövesdi Szabó Máriáról és Pólos Árpádról.

Kövesdi Szabó Mária a kassai Thália Színház alapító tagja, 1969-től társulati tag. A színház vezető színésznője, aki a mai napig kitartott anyaszínháza mellett. Az itt töltött évek alatt számos kisebb, de főleg nagyobb szerep megformálója. Rendkívüli tehetségével számos bonyolult női lélek vívódását tárta fel a színpadon. Feledhetetlen alakítása Blanche A vágy villamosából, vagy Orbánné A macskajátékból.

Tehetségét számos díjjal jutalmazták: a Magyar Köztársaság tiszti keresztje, a Szlovák Köztársaság ezüstkeresztje tulajdonosa, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja Életműdíjasa. Férjével Pólos Árpáddal együtt számos önálló műsort készítettek.

Pólos Árpád 1982 óta tagja a kassai Thália Színháznak. Kezdetben kisebb szerepeket bíztak rá a rendezők, azonban alkata, színpadi megjelenése és nem utolsó sorban tehetsége miatt a színház jelentős színészévé nőtte ki magát. Drámai szerepei mellett vígjátéki figuráival is belopta magát a nézők szívébe.

A két portréfilm vetítése után kötetlen baráti beszélgetés T. Nagy Imrével, a portréfilmek rendezőjével. A filmek a Bódva-völgyi Stúdióban készültek, rendezte T. Nagy Imre, operatőr Nagy István, vágó ifj. Nagy Imre, A portréfilmek időtartama: kb. 30 perc.

Részletek

Dátum:
július 10.
Időpont:
10:00
Esemény Category:
Esemény Tags:

Helyszín

Autókemping
Jászó, Szlovákia
MEGOSZTÁS