A trencséni polgármester befejezné Szlovákia decentralizációját, átalakítaná a választási rendszert és az ország területi felosztását.
Richard Rybníček trencséni polgármester, az STV volt vezérigazgatója bejelentette, hogy politikai pártot alapít. Ebbéli szándékát már korábban jelezte, tavaly azonban elhalasztotta a pártalapítást a polgármesteri megbízatása lejártáig. Idén március közepén azonban már úgy nyilatkozott a .týždeň hetilapnak, hogy akkor is belép a nagypolitikába, ha előrehozott parlamenti választások lesznek.
Rybníček új alakulata konzervatív párt lesz, amelynek egyik prioritása Szlovákia decentralizációjának befejezése. Az STV volt vezérigazgatója megváltoztatná a választási rendszert, szűkítené a központi államigazgatást, és átalakítaná Szlovákia területi felosztását is.
Az ilyen változáshoz, mint mondta, nem elegendő csupán hat százalékos támogatást szerezni a választópolgároktól, 15-30 százalékos támogatottság kell hozzá. „Erre szeretnék mandátumot az emberektől, amit vagy megkapunk, vagy pedig távozunk a politikából” – jelentette ki a leendő pártalapító.
Elképzelése részleteit még nem ismertette, az azonban már tudott, hogy Szlovákia jelenlegi 8 megyéjét 16 kantonra cserélné, amelyek Szlovákia természetes régióit tükröznék.
Ezzel azonban nem ajánlana teljesen újat: szakmai vitákban ugyanis már hosszabb ideje létezik az ún. 2005-ös megyeváltozat, amely Szlovákia 16 önálló régióra való felosztását vázolja fel. Ezek azonban a hagyományos megye – „zsupa” megnevezést viselik.
A 2005-ös elképzelés Szlovákia 16 régióra (megyére) való felosztásáról. (Szerző: Vladimír Bačík)
A természetes régió fogalma alatt több kritérium értendő. Fontosak lennének a természetes akadályok, mint az emberi települések közti kapcsolatokat meghatározó hegységek vagy folyók.
A több száz év alatt kialakult történelmi magyar megyék figyelembe vették az ország tagoltságát, a 2005-ös megyei változat azonban nem ezekre épül, ezt a szerzői is hangsúlyozzák. Néhány város azóta megnőtt, s regionális központokként nagyobb jelentőségre tettek szert, másoknak viszont csökkent a jelentőségük.
Ezért aztán Privigye például az új elképzelés szerint „saját” megyét kapna (Felső-Nyitra) , míg néhány történelmi megyét összevonnának (például Liptó-Árva-Turóc megye).
A régiók sűrűsége szempontjából fontos a regionális központok és a többi település közti kapcsolat is. Például a munkába vagy iskolába járás ilyen szempontnak számít.
Ebben az összefüggésben is érdekes Dél-Szlovákia helyzete. A jelenlegi természetellenes területi felosztás egyik oka ugyanis a magyar nemzetiségű szlovákiai lakosok részéről esetlegesen kialakuló „bomlasztó tendenciáktól” való aggodalom volt.
Bár a 2005-ös megyeváltozat számol Komárom-megyével, a Dunaszerdahelyi járás Hegyháttal (Záhorie) együtt Pozsony-megyéhez tartozna. Esetében ugyanis a főváros vonzáskörzetéről van szó.
A közigazgatás reformja azonban nemcsak a magasabb szintű területi egységek (VÚC) 16 kantonra (vagy megyére) cserélésén alapszik. Fontos az önkormányzati reform is, ami a jelenleg felaprózott 2900 települési önkormányzat 160 önkormányzatba (helyhatóságba) való összevonását jelentené. A falvak természetesen meghagynák a neveiket vagy a címereiket, de közös polgármesterük, önkormányzatuk és költségvetésük lenne. A lokálpatriotizmusra és a szomszédos települések közti történelmi, illetve jelenlegi versengésre való tekintettel, talán ez lesz a reform nehezebb része.
Összegzésül egy dolgot fontos hangsúlyozni: Még ha végbemenne is a teljes közigazgatási reform, Szlovákia továbbra is egységes, független állam maradna, oszthatatlan területtel, egységes jogrendszerrel és közös államigazgatással. Csak éppen egy decentralizált országról lenne szó.
(Felvidék.Ma/.týždeň)
