A tanácskozás kezdete (Fotó: Halász Béla)

November 11-én ülésezett a kisebbségi kormánybizottság. Rigó Konrád kulturális államtitkár a tegnap Érsekújvárban tartott Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának ülésén elmondta, éppen a kormánybizottság üléséről érkezett Érsekújvárba. Rigó elmondása alapján a kormánybizottság fő témája a nemzeti kisebbségek kultúráját támogató állami alap részleteinek megbeszélése volt.

Rigó Konrád az alappal kapcsolatban elmondta, a kisebbségi kormánytanács tegnapi ülésén a bizottság tagjai nem jutottak megegyezésre a létrehozandó állami alapba szánt évi nyolcmillió eurós pénzkeret proporcióit illetően, azaz, hogy ez a pénzösszeg hogyan kerüljön felosztásra. A nyolcmilliós keretről a kormánykoalíción belül már konszenzus alakult ki. Az alap közhasznú, teljesen önálló intézmény lenne, állami vétójog nélkül a bizottságok döntéseit és az alap irányítását illetően. Az igazgatóját a kulturális minisztérium választja ki pályázat alapján, a kinevezés négy évre szól. Minden egyes kisebbség projektjeinek elbírálására külön szakmai tanácsok alakulnak, melyeknek öt tagja lenne, hármukat az alap közgyűlése választja meg, és az igazgató nevezi ki az adott kisebbség szakmai szervezeteinek ajánlása alapján hatéves időszakra. A tagok harmadát kétévente cserélhetik.
Az alap a tervek szerint dotációk és ösztöndíjak formájában támogatja majd azokat a kulturális és tudományos tevékenységeket, amelyek a nemzeti kisebbségeket érintik, ezeknek a tevékenységeknek a körét a törvényben határozzák meg.
Az államtitkár szerint az új alap létrehozása előrelépést jelent a kisebbségi kulturális önrendelkezés megvalósítása terén.

Rigó Konrád elmondta, a 2017-es évre még a kormányhivatal írja ki a kisebbségi kultúrák támogatására a pályázatot. Úgy tervezik, hogy 2017 áprilisában kerülhet a parlament elé a kisebbségi alapra vonatkozó törvénytervezet, és július 1-jétől léphet életbe. Az alap működtetésére közgyűlést hívnak össze, amelyre jelentkezhet bármely szlovákiai kisebbségi civil szervezet. Három szakmai tanács alakulhat a nagyobb létszámú nemzeti közösségek esetében, mint a magyar:közművelődési és oktatási tanács, irodalmi, lap- és könyvkiadással foglalkozó valamit művészeti tanács. A tagjai közül hármat a közgyűlés választ meg.

A kormánybizottság tanácskozásán részt vett Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke is, a kisebbségi kormánybizottság tagjaként, a Felvidék.ma kérdésére elmondta:
„A bizottságban komoly érdekellentétek is megjelentek, hiszen olyan törvénytervezetről van szó, amelyet ha elfogad a parlament az hosszabb időre meghatározza a kisebbségi kultúra támogatási rendszerét. Érthető, hogy akik módosításokat nyújtottak be, most érdeklődnek, hogy a javaslataikat mennyire veszik figyelembe a jogalkotók. Tegnap elhangzott, hogy jó, ha törvény születik, de jó törvényt kell elfogadni. Olyat, amely az önkormányzatiságon alapul. Magam is elmondtam a bizottsági ülésen: jelöléseknél és a nevezéseknél, valamint a pénzelosztásoknál is az önkormányzatiság elvének kell megvalósulnia, ha ez csak látszatra valósul meg, akkor nem oldottunk meg semmit. A törvény elfogadása ebben az esetben nem jelent előrelépést. Most, ebben a folyamatban vagyunk, amikor még nem láttuk a végső verziót, hiszen még a tárcaközi egyeztetés sem kezdődött el. Ígéretet kaptunk, hogy a mi módosító javaslatunkra, amelyeket a Szlovákiai Magyarok Kerakasztalán keresztül juttatunk el, is választ kapunk. Ez még ezidáig nem történt meg, tehát nem kaptunk választ arra, bekerülnek-e a javaslataink. A jogalkotási folyamatot figyelni és véleményezni fogjuk, mert csak az önkormányzatiságra alapuló törvény a jó megoldás.”

Bárdos Gyulát a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala konferenciáján értük el (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Bárdos Gyulát a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala konferenciáján értük el (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Korábban Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, aki egyben az alapról szóló törvény kidolgozására létrehozott ideiglenes munkabizottság alelnöke is, úgy nyilatkozott, szeptember elejére el kellene készülnie a törvény cikkelyezett változatának. Akkori közlése szerint a törvénytervezetnek az idei év utolsó negyedében kellett volna a kormány elé kerülnie, amit ezt követően a parlament is megvitat. „A javaslat azzal számol, hogy a törvény életbe lépésére és a nemzeti kisebbségek kultúráját támogató alap létrehozására a jövő év július 1-jével kerül sor” – nyilatkozta akkor Bukovszky.