Az elmúlt évtizedekben a falusi élet átalakulása volt tapasztalható. A falvakban a korábbi állatállománynak és növénytermesztésnek már nyoma sincsen. A második világháború után természetessé vált, hogy a községekben élők munka mellett állatot tenyésztettek és kertészkedtek.
A kilencvenes években indult változásnak a helyzet. A szövetkezetek felbomlásával, az üzletláncok megjelenésével, a gazdasági és szociális helyzet átalakulásával a legtöbb háztartásban már nincsen házi tojás és csibe.
A második világháború, illetve a szövetkezetek létrejötte után, amikor a tagokat terményben fizették ki, gyakori volt, hogy egy-egy család négy disznót is felnevelt egy évben. Ezzel a városokba költözött családtagokat is segíteni tudták. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a falusiak a városiakat „utánozzák” – írja a Pravda napilap. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy ma már mindent meg lehet venni a boltokban. Amikor áruhiány volt, sokkal többen tartottak otthon állatot a jobb élet reményében. A kertek zöme ma parlagon hever, állatokat nem tartanak, legfeljebb a kutyákat sétáltatják a közterületeken a falvak lakói is.
Ma már nagyon kevés háztartásban nevelnek állatokat. Nem is éri meg, hiszen drága a gabona, és az állatorvosokat is fizetni kell. Bár, tegyük hozzá, egyre nagyobb nosztalgiával tekintenek vissza a régi időkre a falusiak és néhány tyúkot, disznót nyugdíjasként ismét nevelnek a ház körül.
Három évvel ezelőtt kérdeztem a szomszédomat, miért nem ültet legalább paradicsomot és paprikát a kertbe, sokkal ízletesebb, mint az üzleti. Azzal érvelt, hogy meg tudja venni az üzletben, és nem kerül olyan sokba, így nem kell vele dolgoznia.
A kertek fele fűvel van bevetve, vagy a gyom lepi el. Az üzletek nagy részében külföldről behozott, időnként kétes eredetű és minőségű árut kapni. A fiatal generációk tagjainak nincs kedvük állatokkal foglalkozni és a kertben dolgozni. A Pravda Stanislav Buchta szociológusra hivatkozva azt írja: 2014-ben kilencezer tonna baromfit neveltek Szlovákiában a háztartásokban, ez a 12 százaléka volt az összes Szlovákiában tenyésztett csirkének. Az összes tenyésztett kacsa 0,8, a liba 0,1 százalékát tartották a családokban. Sertésből is kevesebbet neveltek a háztájiban, összesen 10 681 tonna disznóhúst termeltek ki a falusiak saját használatra.
A szociológus véleménye szerint megnőtt a kereslet a hazai termények iránt, de ez még mindig nem elég ösztönző arra, hogy a családok visszatérjenek a hagyományos háztáji gazdálkodáshoz. Buchta úgy véli, a családi gazdaságok kora nem tér vissza, de valószínűleg a kisebb gazdaságok, vagy a magánszemélyek által jegyzett farmok fogják kielégíteni a vásárlók igényeit.
