Február 12-én Brüsszelben került megrendezésre a „Kisebbségek a bővülő Európában” című konferencia. Három igen neves szervezet vett részt a konferencia megrendezésében, az Európai Politikai Központ (European Policy Center), a belgiumi Baudoin Király Alapítvány és a budapesti székhelyű Nemzetközi Központ a Demokratikus Átmenetért.
Tabajdi Csaba, az Európai Parlament szocialista képviselője, a Nemzeti Kisebbségi Intergroup elnöke a konferencia egyik vezérszónokaként elmondta, hogy az Európai Uniónak ki kell alakítania a maga kisebbségvédelmi rendszerét. Ehhez tisztáznunk kell, milyen uniós kisebbségvédelmi normákra, standardokra van szükség, és ki kell alakítanunk egy ellenőrző mechanizmust is.
„Jelen állás szerint az Európai Uniónak van is, meg nincs is kisebbségvédelmi rendszere. Számos uniós alapelv, törvény, közösségi politika áttételesen biztosítja és szavatolja a kisebbségek védelmét. Ennek az indirekt kisebbségvédelemnek a része például a diszkrimináció tilalmára vonatkozó európai irányelv, de a regionális politika, a decentralizáció, a szubszidiaritás elve is a kisebbségek védelmét szolgálja. A kulturális sokszínűség védelme, határ-menti együttműködések támogatása, a schengeni rendszer, az Unió kohéziós politikája, a területi különbségek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása szintén olyan uniós politikák, amelyek közvetett módon segítik a kisebbségek védelmét.”
Tabajdi ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy direkt, közvetlen kisebbségvédelmi rendszere nincs az Uniónak. „Az uniós acquis communataire-nek nem része a kisebbségvédelem, a magyar diplomácia erőfeszítései hatására a Reformszerződés tartalmaz majd elsőként utalást a kisebbségekhez tartozó személyek védelmének fontosságáról. Ez a normatív kisebbségvédelemnek csupán a kezdetét jelenti. Nagy kérdés, hogy legyen-e az EU-nak egy teljesen új, jogilag kötelező érvényű egyezménye? Mivel egy ilyen dokumentum elfogadására nem sok esély van, ezért a legfontosabb feladat, hogy az Európa Tanács két jogilag kötelező érvényű dokumentumát, a Keretegyezményt és a Kisebbségek Európai Chartáját az uniós joganyag részévé tegyük.”
Tabajdi Csaba ezt követően elemezte a kisebbségek helyzetét az új tagállamokban az uniós csatlakozás után. „A csatlakozást követően sajnos csökkent a korábban jótékony hatású figyelem az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament részéről. Fontos feladat a jövőben a tagság megszerzése utáni ellenőrzés kialakítása. Ennek a folyamatnak első, kezdeti pozitív állomása, hogy Bécsben elkezdett működni az Alapvető Jogok Ügynöksége, ugyanakkor a pénzügyi eszközök és a személyi feltételek még nem megfelelőek.”
A magyar szocialista képviselő szerint az európai kisebbségvédelem további tennivalója, hogy normatív szabályozást teremtsünk három kategóriára vonatkozóan: a hagyományos vagy őshonos nemzeti kisebbségek, a romák és az új, vagy migráns kisebbségek számára. Ugyan a romák a hagyományos kisebbségek körébe tartoznak, de szociális és foglalkoztatottsági sajátságaik miatt mégis külön kezelendő kategóriát alkotnak.
„Európában addig nem lesz továbblépés, amíg az új kisebbségek vonatkozásában nem születik végre összeurópai dokumentum. Jelen pillanatban egyetlen európai szervezetnek, sem az Európa Tanácsnak, sem az EBESZ-nek sem pedig az Európai Uniónak nincs még ajánlás érvényű dokumentuma sem az új vagy migráns kisebbségekre vonatkozóan. Számos nyugat-európai ország azért áll ellen, azért nem lép a hagyományos kisebbségek ügyében, mert tart a megoldatlan migráns kisebbségek problémájától. Nyugat-Európa különböző migráns kisebbségi integrációs modelljei megbuktak Franciaországban, Hollandiában, és Nagy-Britanniában is. Annak ellenére, hogy Hollandiában egészen jó migráns kisebbségi politika folyt, ez a rendszer is válságba került. A beilleszkedési gondokat jelezték a francia külvárosi lázongások is. Európának szembe kell néznie ezzel a problémával is, és el kell kezdenie az összeurópai szabályozást.”
Zárszavában Tabajdi Csaba felhívta a figyelmet, hogy jó lenne végre összehangolni, koordinálni a különböző európai szervezetek kisebbségvédelmi tevékenységét, mert jelenleg felesleges párhuzamosokkal folyik a munka a romák és a hagyományos kisebbségek ügyeiben az Európa Tanácsban, az EBESZ-ben és az uniós intézményekben. „Itt lenne az ideje egy intézményközi koordinációnak, ezért szorgalmazom egy összeurópai kisebbségi parlament megteremtését, ami összehangolná és koordinálná ezen szervezetek munkáját.” – emelte ki Tabajdi.
(OS)
