Az alábbiakban közzétesszük az MKP érsekújvári helyi szervezetének és a városi önkormányzat MKP-képviselőinek állásfoglalását Dušan Čaplovič, szlovák miniszterelnök-helyettes Érsekújvárban elmondott beszédével kapcsolatban:

„2008. február 10-én a helyi zsidó hitközösség kezdeményezésére a városban emlékművet avattunk a városból erőszakkal elhurcolt és az auschwitzi koncentrációs táborban meggyilkolt polgártársainkra emlékezve. A megemlékezés méltó alkalmat kínált a múlt tragikus eseményének felidézése mellett a mindenkori erőszak elleni tiltakozásra, a tolerancia hirdetésére. Minden józan gondolkodású emlékező azt gondolta, hogy a szoboravató-ünnepségen beszédet mondó Dušan Čaplovič, Szlovákia miniszterelnök-helyettese is kihasználja ezt a lehetőséget, és beszédének vezérfonala a mindenkori megbékélés kinyilatkoztatása lesz. Teszi azt már csak azért is, mert egyben az országunkban élő kisebbségek jogbiztonságáért felelős államférfi és tanult szakmáját tekintve történész. Beszéde ennek ellenére uszító jellegű volt, és a megemlékezés ünnepélyes jellegének ellentmondó. Ezért tiltakozunk:
1. A beszédben elhangzott egyoldalú történelemszemlélet ellen, mert Čaplovič úr beszédének legelején a Horthy-féle fasiszta törvények kegyetlenségével indokolta a városból és környékéről elhurcolt mindegy 30000 zsidó származású ember tragédiáját, miközben mélyen hallgatott a Tiso-féle fasiszta Szlovákia zsidóellenes bűntetteiről, és arról, hogy az első auschwitzi transzport már 1942 októberében elindult Poprádról, és sok zsidó származású szlovák illetve lengyel állampolgár abban az időben éppen Magyarországban talált menedéket a fasiszta önkényuralom kegyetlenségei elől.
2. Az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójához igazodó emlékműavatás alkalmából elmondott beszéd olyan kitétele ellen, amely az 1938-as határmódosítást is összefüggésbe hozza a zsidók meghurcoltatásával azt sugallva, hogy a Tiso-féle Szlovákiában egészen másként alakult volna sorsuk.
3. A miniszterelnök-helyettes egyoldalú aktuálpolitikai példázódása ellen, amikor a jelenkori neonáci megnyilvánulások elítélésekor kizárólag egy budapesti felvonulásra utalt, nem véve tudomást, vagy szándékosan elhallgatva a szlovákiai szélsőséges megnyilvánulásokat és azok szomorú következményeit.”

Felvidék Ma