A Szlovák Köztársaság 1999-ben az észak-atlanti biztonsági szervezet része lett, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjává vált. 2004. május 1-jén Közép- és Kelet-Európa további kilenc országával együtt az Európai Unió tagállamává vált.
Szlovákia integrációs törekvései az Európai Pénzügyi Unióba való belépéssel, az európai országok közös pénzének – az eurónak a bevezetésével teljesülnek ki. A Szlovák Köztársaság 1998-tól sok éven keresztül igyekezett az európai struktúrák, európai munkaerő-, termék-, szolgáltatói- és tőkepiac teljes jogú tagjává válni, valamint Európa demokratikusan gondolkodó országai családjának részévé lenni. Ennek az igyekezetnek a végállomása lesz ez a lépés.
A Magyar Koalíció Pártjának képviselői klubja nevében biztosíthatok mindenkit, hogy teljes mértékben támogatjuk a Szlovák Köztársaság integrációs törekvéseit. Hiszen az 1999-es és 2004-es kulcsfontosságú években – szem előtt tartva Szlovákia azon szándékát, hogy az európai országok nagy családjába tagozódjon – koalíciós pártként határozottan, kompromisszumok nélkül kiálltunk Szlovákia tranzatlanti és európai struktúrákba való integrálódása mellett. Lehetséges, hogy ezekben az években mindez a mi szavazataink nélkül valóra sem válhatott volna. Büszkék vagyunk arra, hogy közös erővel sikerült elérni, hogy a Szlovák Köztársaság az elmúlt tíz évben jelentős előrelépést tett a társadalom demokratizálásában, a fiskális- és gazdaságpolitikában.
Hasonlóan van ez most is, 2007-ben és 2008-ban. Parlamenti pártként, újra tudatosítva Szlovákia stratégiai irányultságáért érzett felelősségünket, támogatjuk Szlovákia belépését az Európai Pénzügyi Unióba. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ellenzéki parlamenti pártként támogattuk a kormány által beterjesztett, az euró Szlovák Köztársaságban történő bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá ezt bizonyítják a Magyar Koalíció Pártja politikusainak az euró Szlovákiában történő bevezetését érintő nyilvános szereplései és felszólalásai. Az euró bevezetését ugyanis Szlovákiai történelmi mérföldkövének tartjuk, az ország integrációs törekvéseinek kiteljesedésének. Hisszük, hogy ez az esemény a tervezett határidőben, 2009. január 1-jén megtörténik. Szlovákia lesz az első ország a Visegrádi négyek kézül, amely belép a pénzügyi unióba. Remek elismerés lesz ez a szlovák gazdaság történelmileg legjobb állapotáért, és egyben elismerés a gazdaságpolitika szereplőinek és a köztársaság állampolgárainak.
2002-től 2006-ig annak a kormánykoalíciónak voltunk a tagja, amely soha nem látott módon modernizálta a közigazgatást, az állam pénzügyi menedzsmentjét, képes volt mély és Szlovákia számára égetően szükséges strukturális reformokat véghez vinni az adópolitika és szociális politika területén, megvalósította a nyugdíjbiztosítási reformot, a közigazgatás, oktatásügy és egészségügy finanszírozásának reformját. Ezen reformlépések közös nevezője és eredménye volt a fiskális- és gazdaságpolitika jelentős stabilizálása. Az ország gazdasága intenzív fejlődésnek indult, Szlovákiában beruházási boom következett be. Rendkívül pozitív dolog, hogy ebben a külföldi beruházók mellett hazai beruházók is részt vettek. A tőke megtelepedett Szlovákiában, hiszen hirtelen érdemes volt itt beruházni. A beruházók számára vonzó feltételeket alakítottunk ki, a fiskális- és gazdaságpolitika megreformált jogszabályi keretei a hazai és külföldi beruházóknak is kedveztek.
Melyek az eredmények?
A gazdasági növekedés a történelmi maximumán 9 és 10 százalék között tetőzik. Európa közepén egyetlen más ország sem büszkélkedhet ilyesmivel. Tömegesen jöttek létre új munkahelyek, a munkanélküliség mértéke történelmi szintre csökkent. Ez azonban, sajnos, regionálisan nem kiegyensúlyozott, hiszen az ország keleti részén és Közép-Szlovákia déli részén vannak olyan félreeső régiók, ahol mindmáig nagy munkanélküliséggel küzdenek. Szlovákia más határ menti régiójában pedig állampolgárainkat a határon túli cégek alkalmazzák tömegesen. Ennek ellenére a régiók többségében tapasztalni lehet a gazdaság magára találását, újabb és újabb munkahelyek jönnek létre. Teljes ágazatok vannak, amelyekben Szlovákia európai mértékkel nézve is erős játékossá válik. Az autóiparban, elektronikában, elektromos berendezések gyártásában Szlovákia kezd nagyhatalommá válni. Annak ellenére, hogy lakosságának számát tekintve viszonylag kis országról van szó.
A gazdaság fellendítésének eredménye az EMR 2 pénzügyi rendszerbe való belépés, később pedig, 2007-ben a maastrichti kritériumok teljesítése. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy Szlovákia belépjen az Európai Unióba.
Milyen veszélyek leselkednek az euró bevezetéséhez vezető úton?
1. Mindenekelőtt a kormány stabilitása, mivel a kormány a földművelésügyi miniszter leváltása előtt más volt, mint a miniszter leváltása után, mégpedig elsősorban stabilitás és összetartás szempontjából.
2. Kérdéses a maastrichti kritériumok hosszú távon való fenntarthatósága és teljesíthetősége, főleg az infláció mértékének és az állami költségvetési hiánynak a féken tartása.
3. Súlya lehet a regionális viszonyoknak is. Nemrégen Litvánia be akarta vezetni az eurót, de nem járt sikerrel, annak ellenére, hogy teljesítette a maastrichti kritériumokat. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Központi Bank ugyanis a regionális összefüggések miatt nem hagyta jóvá az ezró bevezetését, mivel a balti országok gazdaságai és piacai összefonódnak. Ez Szlovákiára nézve is érvényes lehet.
4. Értékes információk Szlovénia pénzügyminiszterétől a mi pénzügyminiszterünk és a Szlovák Nemzeti Bank elnöke számára azokról az okokról, amelyeknek köszönhető, hogy Szlovéniában az euró idei év elején történt bevezetése után jelentős mértékű inflációnövekedés következett.
5. A kormány irányultságának választások utáni megváltozása. Gondoljunk csak a Munka Törvénykönyvére, a pozitív gazdasági eredménnyel szabadon való rendelkezés ellehetetlenítése a magán egészségbiztosítók esetében, a nyugdíjpénztárak elleni lépések, a jövedelmi adóról szóló törvény módosítása, aminek következtében megállhat a munkanélküliség csökkenése és csökkenhet a GDP növekedésének tempója.
6. Nem feledkezhetünk meg az euró 2009.1.1-jén történő bevezetésének politikai kockázatairól, mivel közvetlenül a bevezetés után 2009-ben 3 választás zajlik majd, 2010-ben pedig parlamenti választások várnak bennünket.
A kormány felelőssége, hogy olyan feltételeket teremtsen és olyan lépéseket tegyen, amelyek az euró bevezetését követő időszakban biztosítják az euró bevezetésének társadalmi elfogadását az állampolgárok szociálisan gyengébb csoportjai részéről is, hogy ezek az emberek minél kisebb mértékben érezzék meg a közös pénz bevezetésének esetleges negatív hatásait.
A Cseh Köztársaság elnöke, mellesleg elismert közgazdász, szintén figyelmeztetett az euró korai bevezetésének kockázataira. Főleg a szlovák korona euróval szembeni kedvezőtlen, gyengébb árfolyamára a döntő pillanatban, 2008 májusában, szemben az euró esetleges későbbi bevezetésével. A gazdaság egészséges fejlődésének alapján ugyanis elmondható, hogy az euró későbbi időpontban történő bevezetése esetén a szlovák korona fokozatosan erősödne az euróhoz képest, és az átváltási árfolyam kedvezőbb lehetne. A korai bevezetés, a gyengébb átváltási árfolyam következtében a bevezetés után lelassulhat a gazdaság növekedésének jelentős tempója.
A lényeges tehát a döntő pillanatban, 2008 májusában meghatározott átváltási árfolyam lesz. Sőt, a Cseh Nemzeti Bank elnöke úgy nyilatkozott, hogy Csehországnak 2019 előtt nem kellene belépnie az Európai Pénzügyi Unióba. Annak ellenére, hogy Csehország már 2007-ben teljesítette a maastrichti kritériumokat.
A Szlovák Köztársaság kormánya 2007-ben aktualizálta Szlovákia Konvergencia Programját a 2007-2010 időszakra. Szlovákia Konvergencia Programja a 2008-2010-es közszféra-költségvetésből indul ki. A dokumentum tartalma és formális része az Európai Bizottság szabályzatain alapul. A szabályzatok alapjául „A Stabilitási és Növekedési Paktum implementálásának specifikációja” és „A stabilitási programok és konvergencia programok formátumára és tartalmára vonatkozó szabályzat” szolgáltak. A kormány prioritása, hogy továbbra is magas és hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést érjünk el, amely elengedhetetlen feltétele az életszínvonal növekedése felgyorsításának és a fejlett EU-tagállamok utolérésének. A dokumentum tartalmazza az árszint stabilitását biztosító rövid és közép távú intézkedéseket az eurorégióba való belépést követően. Többek között a harmadik szektor szervezeteinek és polgári társulásoknak a bevonását az árak alakulásának figyelésébe az egységes pénznemre történő áttéréskor, vagy etikai kódex elfogadását a vállalkozói szektor nagy részében, megállapodások aláírását a foglalkoztatói csoportosulásokkal és szakszervezetekkel a bérmegállapodásokat illetően.
Talán érdemes lenne elgondolkodni egy olyan jegyzék megjelentetésén, amelyen azon vállalkozók lennének feltüntetve, akik nem etikus módon és megalapozatlanul emelték az euróban számított árakat az eurózónába való belépést követően, ahogyan az Szlovéniában is megesett.
Szlovákia közép távú gazdasági perspektívája kedvező, alapja a 2007-es rendkívül magas gazdasági növekedés. A foglalkoztatottságnak több mint 2%-kal kellene nőnie.
Az első alapvető fiskális cél az volt, hogy a közszféra deficitjét, beleértve a nyugdíjreform költségeit is, 2007-ben a GDP 3%-a alá csökkentsük. A második alapvető cél az, hogy a közszféra ciklikusan módosított, egyszeri hatásoktól megtisztított deficitjét 2010-ig a GDP 0,8%-a alá kell csökkenteni.
A vállalkozói szféra és a közszféra is, amely készül az euró bevezetésére és amely ezért nem kevés pénzt költ ennek a lépésnek a biztosítására, akár az információs rendszerek, könyvelés vezetésének rekonstrukciójával – nem örülne annak, ha ezen beruházások után az euró végül nem lenne bevezetve az eredetileg meghatározott időpontban.
Az előttünk álló időszakban rengeteget kell majd dolgoznunk. A kormány igencsak késik az állampolgárok felvilágosításával és tájékoztatásával. Miközben az euró bevezetése hatásainak enyhítése szempontjából elengedhetetlen az állampolgárok, kisiparosok és kisvállalkozók felvilágosítása. A kormánynak ezen lépései késnek. Mi úgy gondoljuk, hogy a lakosság többsége nincs kellőképpen tájékoztatva arról, milyen lépések várnak rájuk és milyen hatásai lesznek az euró bevezetésének.
Tanulni kell Szlovénia euró bevezetésével kapcsolatos tapasztalataiból, nem kell félni attól, hogy néhány pozitív lépést átvegyünk. Pozitív például szolgálhat a harmadik szektor tevékenysége, amely figyelte az árak esetleges növekedését az árukereskedelem és szolgáltatások területén, és ha indokolatlan árnövekedést tapasztaltak egy konkrét cégnél, ezt a tényt közölték a médiában.
Nem kell félni a párbeszédtől Ciprus és Málta felelős politikusaival és szakembereivel az ő tapasztalataikról, mivel ezek az országok 2008.1.1-jén vezették be az eurót.
Farkas Iván MKP-alelnök beszéde a „Szlovákia belépése az eurózónába” c. tartott konferencián
Pozsony, 2008. január 17-18.
MKP.sk
