A Duna TV vendége volt Gémesi Ferenc kisebbségi és nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A világunk vendége műsor írott változatát teljes terjedelmében közöljük.
Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk. Folytatjuk majd oktatással, a határon túli magyarokkal összefüggésben. Előtte csak nagyon röviden a schengeni vízumokról. Ugye csatlakozott decemberben Magyarország a schengeni övezethez. A szerbiai és az ukrajnai magyar állampolgárok, akik ugye kívül vannak a schengeni rendszeren, könnyített vízumot kaphatnak, 35 euróba kerül ez a könnyített vízum. Ha minden igaz, akkor ezt önök ki is fizetik, vagy legalább is részben. Arra lennék kíváncsi, hogy ez hogyan működik, meg mik az eddigi tapasztalatok. Mennyien igényelték?

Gémesi Ferenc: Januárban Szerbiában, februárban meg Kárpátalján jártunk. Megnéztük azt, hogy mik az első tapasztalatok. Nyilván egy másfél hónapnyi tapasztalat, vagy kéthónapnyi tapasztalat azért nehezen foglalható össze. Számok azt mutatják, hogy az igénylők száma nem csökken, legfeljebb mondjuk Ukrajnában átterelődik a kishatárforgalomra. Hiszen ez egy új lehetőség. 20 euróért ugye korlátlan átlépés egy 50 kilométeres sávban, amibe Nyíregyháza is beleeshet. A tapasztalat azonban az, hogy nagy ingadozás jelenleg nincs a korábbi számokhoz képest. Annyiban pontosítanám ezt, hogy mennyibe kerül a vízum és hogyan lehet támogatást kapni. Ugye 35 euróért lehet egy normál Schengen-vízumot kapni, beutazni Magyarországra. A nemzeti vízum, amit évekkel ezelőtt vezettünk be, az továbbra is ingyenes. A nemzeti vízum többszöri beutazásra alkalmas, 5 évre is kapható. Ugye ez a maximális ideje. A nemzeti vízumra építve tartózkodási engedélyt lehet Magyarországon kapni, amivel egyébként Schengen-övezetbe utazni lehet. Tehát azért ez egy újabb kapu az utazásra. És ugye bevezettük a magyar-magyar kapcsolattartási támogatást, aminek a lényege az, hogy akinek anyagilag nincs lehetősége arra, hogy beutazzon az anyaországba. Mondjuk, nem tudja kifizetni a vonatjegyét. Az megpályázhat egy támogatást. Az ugyanolyan, mint az oktatás-nevelési, tehát egyénre szóló. Bead egy kis kérelmet. Nem túl bonyolult. Kijelöltük az elbíráló szervezeteket. Nekik odaadjuk a pénzt az adott országban, ők meg kifizetik az érintettnek. Tehát, az a költség, ami a beutazással kapcsolatban jelentkezik az visszakapható. Nyilván…

Műsorvezető: Mennyi időn belül?

Gémesi Ferenc: Én azt gondolom, hogy nagyon rövid idő, magukat az elbíráló szervezeteket, mi azt kértük, hogy negyedévente bírálgassák el a kérelmeket. Tehát, ha valaki beadja egy-két hónapon belül ez a pénz ott lehet nála. Ami, azért lehetővé teszi, hogy a beutazásban ne legyenek fennakadások, ne legyenek gondok.

Műsorvezető: No, akkor ennyit a Schengeni vízumról. És akkor oktatással folytatjuk. Némiképpen kapcsolódva is az összeállításunkhoz. Igazából címszavakban szeretném, hogy ha minél több mindenről szó tudna esni. Szülőföldön, magyarul program. Az elmúlt 17 évben nagyjából 74 milliárd jutott erre a célra. Ez ugye azt szolgálja, hogy a határon túli magyarok az adott országban saját anyanyelvükön tanulhassanak. Mit kell erről még bővebben tudni, meg mennyi pénz van most erre?

Gémesi Ferenc: Ez a klasszikus oktatás – nevelési támogatás, amit így hívunk a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján. Általában ez olyan 5 – 6 milliárd forint évente. Változó. De, most már nagyjából beálló 5 milliárd fölé beálló összeggel. Ezek egyéni támogatások 20 ezer forint gyerekenként, plusz taneszköz támogatás is. Itt azt kell látni és azt gondolom, hogy a bejátszás is ezt erősítette meg, hogy van egy kialakult intézményrendszer, amit most már jól megtámogatunk elműködik ez. De, nagyon világosan kell látni azokat a demográfiai folyamatokat, amik befolyásolnak bennünket. Tehát, nem szükségszerű, hogy évek múlva is ugyanazt az intézmény típust, vagy ugyanazt a képzési formát támogassuk. Azt kértük már tavaly decemberben, amikor ez a kormányzati konzultáció a magyar szervezetekkel lezajlott, hogy kerítsünk arra sort, hogy átnézhessük az idén, hogy milyen oktatási elképzelések vannak egy-egy régióban. Tehát, hogy el tudjuk kerülni azt, hogy mondjuk, támogassunk alapfokú képzést, holott már lehet, hogy már ezen messze túlmentek a demográfiai mutatók. Vagy pl. mint Kárpátalja esetén elhangzott, támogassuk mondjuk a szakmunkás képzést, ami egy alapvető probléma majd minden, Magyarországon is, de aztán a határon túli magyar közösségekben meg nagyon is markánsan.

Műsorvezető: Nézzük ennek a pepitáját. Határon túli magyar fiatalok Magyarországon tanulási lehetőségek. Első sorban nyilván felsőoktatásra gondolok.

Gémesi Ferenc: Itt alapvetően az a meghatározó, hogy ki jön uniós országból és ki nem. Az uniós országokra vonatkozóan ugye általános szabályok szerint lehet tanulni, mint a magyar állampolgárok. A nem uniósok esetében még ugye megmaradt a korábbi ismert ösztöndíj rendszer. Amit a Balassi Intézet szervez és csinál. Itt is azt szeretnénk elérni, hogy első sorban olyan képzési formákra jöjjenek, vagy olyanokat támogassunk meg itthonról, amit aztán otthon a saját szülőföldjén aztán föl tud használni. Ugye, nem az az alapvető cél, hogy ide képezzünk mondjunk szakembereket és itt maradjanak Magyarországon. Itt, az alapvető probléma az az, hogy viszonylag gyorsan lettek Magyarországgal együtt a szomszédos országok uniós tagok. És bizony akkor nem gondolódott át az adott közösségekben, hogy ez mivel fog járni az ösztöndíjas képzés esetében. Tehát, például Szlovénia vonatkozásában most külön kellett arra lehetőséget biztosítani, hogy a szlovéniai magyarok jöhessenek újra ösztöndíjas képzésben. Holott ugye elvben azért nem biztos, hogy ez feltétlenül fontos lenne, hiszen egy uniós országból jövőkből van szó.

Műsorvezető: Ma a határon túli magyar szervezeteket már említette, legalábbis olyan formán, hogy szakmai együttműködés. Most beszéljünk egy kicsit az anyagi támogatásról is. A decemberben elfogadott költségvetésben a határon túli magyar szervezeteknek több vagy kevesebb pénz jut, mint eddig. Illetve, a kérdés második fele, hogy vannak-e prioritások, amelyekre az idei támogatásokat fel kell, vagy fel lehet használni.

Gémesi Ferenc: Ugye, a szervezeteknél sokkal szélesebb a támogatotti kör. Maguk a programok meg, azok meg az egyének, akiket támogatunk. A források jelentősen megnőttek. Ugye, a tavalyihoz képest van egyszer egy 720 milliós növekmény erre a magyar-magyar kapcsolattartási támogatásra. Tehát, a két, Szerbia Ukrajna esetében erre a két régióra. Maga a fő összeg is ugye egy olyan 200 millió forinttal növekedett meg.

Műsorvezető: Mennyiből mennyi lett?

Gémesi Ferenc: A tavalyi olyan 9 milliárdos előirányzatból, ami olyan 10 fölött teljesült, mert, hogy az oktatás-nevelési mindig fölviszi egy kicsit. Abból most maga az előirányzat az 10 milliárd és én azt gondolom, hogy 11 fölé fog teljesülni 2008-ban. Tehát, ezeket a számokat tudjuk hozni. A prioritásokat egyrészt a Szülőföld alap, mint a leginkább pénzosztó testület eldöntötte. Ott világossá vált, hogy a két régió, aki kimaradt az unióból az továbbra is többlettámogatásokat kap. És azon belül első sorban azok a képzési, szakmai jellegű programok kapnak több pénzt, amelyek nem az alapfokú végzettségre, hanem a szakmaiságra koncentrálnak.
Műsorvezető: Na, majd egy következő alkalommal még ezeket részleteiben is taglaljuk tovább. Államtitkár úr köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk.

Gémesi Ferenc: Én is köszönöm.

– Duna TV –